Mintegy 7500 éves leletre bukkantak Erdélyben, Sepsiszentgyörgy külterületén – írja az Arkeonews beszámolója nyomán a 24.hu.

Az újkőkorszakból származó, agyagból készült szobrocskát a Sepsi Duna Aréna villamoshálózatának fejlesztését megelőző feltárások alkalmával fedezték fel.

Az ásatásokat folytató, helyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum közleménye szerint a régészek egy Krisztus előtt 5800 és 5500 közöttre tehető település maradványait találták meg, és erről a lelőhelyről került elő a szobrocska is.

A szakértők úgy vélik, a mindössze 6 centiméter magas figura egy nőt ábrázolhat, széttárt karokkal.

Az alkotás a Starčevo–Körös kultúrához lehet köthető, amelyik Délkelet-Európa egyik első földművelő közössége volt. A korai középkorban ez a kultúra jelentős szerepet játszhatott abba, hogy a földművelési praktikák elterjedtek a Balkán-félszigeten, valamint a Kárpát-medencében – írja a lap.

A figura pontos funkciója nem ismert, de a szakértők azt feltételezik, hogy valamilyen rituális vagy vallási jelentősége lehetett, esetleg valamilyen védelmező amulett lehetett. Az ásatások egyik résztvevője, Puskás József régész a sajtónak azt mondta, elképzelhető, hogy egy földanyához kapcsolható termékenységi szimbólumról van szó.