Címke: régészet (389 cikk)

Kiterjedt avar kori lelőhelyet fedeztek fel a szegedi BYD-gyár építését megelőző ásatásokon. A leletekről Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ csoportvezető régésze nyilatkozott az InfoRádiónak.

Különös lelet bizonyítja, hogy ürülékből készítettek gyógyszert az ókori rómaiak.

Igazából nem is maga a farkas, hanem a gyomrában talált hús járult hozzá ahhoz, hogy végre sikerült szekvenálni a gyapjas orrszarvú genetikai állományát.

A régészek rendkívül jó állapotban találták meg a kora 15. századi kereskedőhajó roncsát Koppenhága közelében. A hajó méreteivel jócskán felülmúl minden korábbi leletet.

Amióta az ország egy része az amatőr művészettörténészként villogó Tankcsapda-dobost is nézi a Kincsvadászokban, nem meglepő, hogy a rockzenészek nem kizárólag a metálért élnek. Ezúttal a Guns N’ Roses gitárosa mutatta ki, hogy nyitott a tudomány újdonságaira.

Svéd és dél-afrikai kutatók friss eredményei alapján a kőkori emberek értelmi képességei nagyon hasonlóak lehettek a mai emberéhez.

Mikvét, azaz zsidó rituális fürdőt találtak a régészek a Siratófal előtti téren folytatott ásatásokon - jelentette az izraeli régészeti hatóság (IAA).

Egy viszonylag kicsi robottal nemrég sikerült behatolni egy apró járatba, amit a szakértők eddig szellőzőnyílásnak véltek. Azonban nagy meglepetést okozott, amit odabent találtak.

Évtizedekig tartó restaurálás után hivatalosan felavatták vasárnap az ókori egyiptomi Újbirodalom királyának, III. Amenhotepnek egyiptomi alabástromból faragott két óriási szobrát a fáraónak Luxor nyugati részén lévő halotti templomában.

Az ősemberek a korábban gondoltnál sokkal hamarabb, mintegy 400 ezer évvel ezelőtt már képesek voltak szándékosan tüzet gyújtani - állapította meg egy brit tanulmány, amely szerint a kutatók bizonyítékokat találtak erre Anglia keleti részén.

A régészek szerint a felfedezés igazi szenzáció, a lelőhelyről ugyanis olyan kiemelkedően ritka leletek is előkerültek, mint egy kék üvegköves aranygyűrű és egy ezüst tarsolylemez.

Eddig a víz alatt rejtőző romokat találtak Törökországban. Az egykori templom a régészek szerint a korai kereszténység időszakában épült.

A régészek feltételezik, hogy a szokatlanul nagy mennyiségű pénzérmét azért ásták el, mert a birodalomban akkoriban vezettek be új pénzt, ezeket pedig kivonták a forgalomból.

Észt régészek megtaláltak egy több mint tízezer éves nyírfakátrány-darabot, amin fognyomok és nyálmaradékok is megőrződtek. A DNS-vizsgálatból az is kiderült, ki rágcsálta az ősi rágógumit.

A hajó a Karib-tenger mélyén fekszik, hatszáz méteres mélységben. Három ország is vitatkozik rajta, hogy kit illet a feltételezhetően mesés értékű rakománya.

Egyebek mellett négy lándzsát is találtak a régészek egy lengyelországi tóban, köztük egy olyat, aminek a közel ezeréves fanyele is megőrződött.

Újraindultak a kutatások Szabadbattyán határában, ahol a világhírű Seuso-kincs eredeti lelőhelyét keresik: a régészek reményei szerint a több évtizedes rejtélyhez közelebb kerülhetünk.

A maradvány a kutatások szerint 1300 és 1370 közé datálható, és egy gyermek fogain lévő lepedékben találták meg a bubópestis baktériumának kórokozóit.

Sikerült restaurálniuk a szakembereknek azt a szablyát, amely több más tárggyal együtt augusztus végén került elő egy késő avar kori harcos sírjának mélyéről Székesfehérvár és Aba határában – tájékoztatta az InfoRádiót Szücsi Frigyes, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régésze.

Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.