lelet

Mintegy hétezer ezüstpénzből és négy aranyéremből álló középkori leletegyüttes került elő Újlengyelben. Eddig ez a legnagyobb értékű késő középkori éremkincs Pest megyében.

A páncélos testű dinoszauruszokról korábban azt hitte a tudományos világ, hogy magányos életet éltek – most magyar kutatók bizonyították be, hogy ez mégsem volt így. Arra, hogy mikor és miért érte meg távolságot tartaniuk, illetve milyen esetekben adták ezt fel az állatok, mai ökológiai megfigyelésekből következtettek.

A sokat látott régészeket is meglepte az az első világháborús ágyútalp, ami a Citadella régészeti feltárása során bukkant elő a föld alól. A munkák befejeződtek, a fellelt kincsekről Kőrösi Gábor, a Várkapitányság NZrt. kommunikációs és marketingigazgatója nyilatkozott.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság búvárai rá egy, a közelmúltban tartott gyakorlaton.

Honfoglalás kori szablyája ugyan nem volt, de nem távoztak üres kézzel a rendőrök.

A járványhelyzet miatt torlódtak fel a vizsgálatok, ezért a várólista is hosszú lett.

A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madár korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.

Gazdag újkőkori és késő bronzkori leleteket találtak az Aggteleki-karszt területén. A Baradla-cseppkőbarlang szent hely volt Kr. e. 5000 évvel és később, 3200 évvel ezelőtt is. Sok míves tárgyat helyeztek el itt, és állatáldozatokat mutattak be. Az új leletekről Fehér Anna Magda kérdezte Szabó Gábort, az ásatásokat vezető régészt, az ELTE Őskori és Elő-Ázsiai Régészeti Tanszékének docensét.

A lelet jelentősége már a négy évvel ezelőtti mentő feltárás során is sejthető volt.

Egy gaboni kőfejtőben olyan organizmusra bukkantak, amely képes lehetett önálló helyváltoztató mozgásra. Ez a legrégebbi ilyen lelet.

A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások új rendszere indult el bő egy évvel ezelőtt, az eredményekről konferenciát rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a feltárások legfrissebb leletei meg is tekinthetőek.

Több ezer pénzérme, fegyverek, hajózási tárgyak kerültek elő egy érdi lakos bejelentése után, önkéntes fémkeresők bevonásával. A kutatást búvár-régész bevonásával folytatják. Mária Terézia-korabeli lehet a lelet, a nyomok egy elsüllyedt hajóra utalnak.

Az öt évvel ezelőtt Dél-Lengyelországban talált régészeti leletek friss vizsgálatából derült ki, hogy madárfogak roppantották össze egy 6 év körüli kislány csontjait.

Több mint 14 ezer éves pita maradványaira bukkantak egy észak-jordániai ásatáson dán és brit régészek, ami bizonyítja, hogy elődeink már 4000 évvel a mezőgazdasági termelés nyitánya előtt készítettek kenyeret.

Minden korábbinál régebbi, 100 millió éves kicsiny békákat találták borostyánkőbe zárva kínai és amerikai kutatók.

Feltehetően szovjet katonák maradványait találták meg a héten a Nemzeti Múzeum kertjében. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum katonai emlékezet és hadisírgondozó igazgatóság osztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: a hat katona maradványai mellett talált tárgyak nem voltak alkalmasak a beazonosításukra.

Különleges leletegyüttesre, egy nagyon ritka családi temetkezésre bukkantak a régészek Derecske és Konyár között. Két felnőtt és két gyermek feküdt a szarmata sírban, lábuknál egy római ezüstpénzekkel teli zacskót találtak. A leletről Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese mesélt az InfoRádióban.

A Homo sapiens evolúciója során viszonylag későn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja - állapította meg kövületek elemzésével egy német kutatócsoport.

A 12. századból való arany- és ezüstkincseket fedeztek fel a régészek az északkelet-franciaországi clunyi apátságnál folytatott ásatási munkálatok során.

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.