Címke: élővilág (56 cikk)

A 2024-es évhez képest mintegy 15 százalékkal csökkent a tátrai zergeállomány – derült ki az idei őszi számlálásból, amelyet november elején végeztek a Magas-Tátra szlovák és lengyel oldalán. Ez főként azért aggasztó, mert gyakorlatilag a teljes világállomány ebben a térségben található.

Az elmúlt napokban az ózonkoncentráció idehaza is sok helyen jelentősen meghaladta az uniós egészségügyi határértéket, ami egyébként jóval enyhébb, mint amit az Egészségügyi Világszervezet ajánl – mondta az InfoRádióban Szegő Judit. A Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint hosszabb távon a közlekedés környezetbarátabbá tétele és a metánkibocsátás csökkentése hozhatna pozitív változásokat.

Kínai és orosz kutatók még 2024-ben indítottak mélytengeri expedíciót, aminek a vége egy soha nem látott ökoszisztéma feltárása lett.

A legtöbb invazív halfaj akváriumi díszhal, amiket az emberek engedtek szabadon jó szándékból, a következmények azonban súlyosak lehetnek. Egyes fajok alkalmazkodtak az itteni feltételekhez és hódító útra indultak.

A sulyom a Kis-Balatonban az utóbbi hetek alatt erősen elterült a víz felszínén, így az általa benőtt vízfelületen nem lehet horgászni. Ami azonban a pecásoknak bosszúság, az a Kis-Balaton élővilágával foglalkozó szakembereknek, kutatóknak öröm.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték múlt hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán. Sipos György egyetemi docens az InfoRádióban elmondta: a feljegyzett adatok messze elmaradtak a rendeletben szabályozott, természetes vizekre vonatkozó határértéktől.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatása szerint már átlagosan 1,7 fokkal melegebb ma a Balaton vize, mint 25 évvel ezelőtt. Ez felboríthatja a tó ökoszisztémáját.

A tűzesetek számának emelkedése komoly feladatok elé állítja a természetvédelmet, a mezőgazdaságot és a közegészségügyet is, ezért elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületeken megoldási javaslatokkal álljanak elő a szakemberek – figyelmeztetett a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Valkó Orsolya az InfoRádióban arról is beszélt, milyen megelőzési lehetőségek vannak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese arról beszélt az InfoRádióban, mekkora terhelést jelent a Balaton ökoszisztémájára nézve a turizmus, és miért fontos a rendszeres mérés, kutatás a tó és az idegenforgalom szempontjából.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység komoly hatással lesz a tó élővilágára, de vannak biztató változások.

Ez a rovar a poloskák alrendjébe tartoznak, annyi különbséggel, hogy nincsenek bűzmirigyeik és repülni sem tudnak. A kifejlett példányok a földben telelnek át és az első kellemesnek mondható hőmérsékletkor előjönnek, onnantól viszont nagy számban jelennek meg, elindul a rajzás. A bodobács nem veszélyes az emberre.

Az elmúlt hétvégén tovább csökkent a földrengések száma Santorini szigetének környékén, de még vasárnap is tucatnyi, legalább 4-es erősségű rengésről számoltak be helyi tudósítók. Az elmúlt másfél héten több mint húszezer földrengés történt, ami újabb veszélyeket hordozhat magában.

A kurta baing lett az év hala. A Magyar Haltani Társaság évek óta meghirdeti a szavazást, ahol három jelöltre lehet voksolni december 31-ig.

A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület közölte, hogy egy csaknem két és fél kilós vörösfülű ékszerteknőst fogtak be.

Magyar kutatók megtalálták az okát, hogy miért él egyre több példány a hüllőből a Balaton partvidékén.

Az árvaszúnyogok lárváit vizsgálva következtetéseket lehet levonni arról, hogy milyen volt a környezet a múltban – mondta az InfoRádióban az ELTE TTK Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoport vezetője. Magyari Enikő hozzátette: a halpopuláció észszerű csökkentésével a régebbi időkhöz hasonlóan újra nagy árvaszúnyog-fauna lehetne a Balatonnál, amivel pedig jelentősen csökkenne a tó szervesanyag-terhelése.

A Balaton hőmérséklete megközelítette a 30 Celsius-fokot, a Velencei-tóé el is érte. De mit jelent ez az állóvizek élővilága számára?

A kórra egyelőre nincs gyógyír, megoldás, gyors terjedése miatt hazánkban – és egész Európában is – az egyik legjelentősebb erdészeti problémájaként tartják számon.

Már két helyen is idegenhonos lénai tokhalat fogtak ki a Balatonból – figyelmeztet honlapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Mint felhívásukban írják, ez nem gond, de az már problémát jelent, ha ezek az invazív fajok kifogásuk után vissza is kerülnek a tóba.

A vízhálózat révén rengeteg gyógyszerészeti hatóanyag, többek között fogamzásgátlókból származó szteroid kerül a vizekbe, és mint kiderült egy kutatásból, ezek az olyan egyszerű élőlényekre is hatással vannak, mint a puhatestűek.