Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) által közreadott kép a Csandrajáan-3 holdszondát szállító űrrakétáról a kilövőálláson, a dél-indiai Szriharikota-sziget Szatis Dhavan Űrközpontjában 2023. július 13-án. A Csandrajáan-3 a tervek szerint július 14-én indul el a Holdra, az űrmisszió a keringő egységről leváló Vikram leszállóegységet és a Pragjan holdjáró eszközt juttatja el az égitestre.
Nyitókép: MTI/EPA/ISRO

India ismét útnak indult a Holdra – videó

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) pénteken elindította harmadik misszióját a Holdra: a leszállóegységet és a holdjárót szállító LVM3 hordozórakéta a déli Andra Prades államban található Sriharikota űrkikötőjéből indult útnak.

A sikeres indítást indiaiak ezrei ünnepelték a helyszínen, és milliók a televízió előtt vagy a világhálón.

Körülbelül tizenhat perccel később az ISRO küldetésirányítása bejelentette, hogy a rakétának sikerült pályára állítania a leszállóegységet.

A Csandraján-3 nevű küldetés fő célja, hogy augusztus 23-án biztonságos landolás után elhelyezze a leszállóegységet és a holdjárót a Hold déli pólusa közelében.

Eddig három ország – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína – landolt leszállóegységgel a Hold felszínén, de egyikük sem a Hold déli pólusának közelében.

A misszió keretében egy kétméteres, hatkerekű leszállóegységet telepítenek a Holdra, amely a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és a holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről – közölte Dzsitendra Szing tudományért és technológiáért felelős kormányzati illetékes.

India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-misszióját 2019-ben indították, de a leszállóegység és a holdjáró landolás közben – vélhetőleg szoftverhiba miatt – megsemmisült. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba.

Narendra Modi indiai miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a múlt hónapban megállapodtak, hogy India jövőre asztronautát küldhet a Nemzetközi Űrállomásra. Újdelhi azt tervezi, hogy 2024 végén egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

India idén áprilisig bezárólag 424 műholdat indított 34 ország, köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Hollandia, Belgium és Németország számára. Az Indiai Űrkutatási Szervezet az elmúlt öt évben mintegy 1,1 milliárd rúpiát keresett a külföldi országok számára felbocsátott műholdakból.

Szing szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor trillió dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×