Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) által közreadott kép a Csandrajáan-3 holdszondát szállító űrrakétáról a kilövőálláson, a dél-indiai Szriharikota-sziget Szatis Dhavan Űrközpontjában 2023. július 13-án. A Csandrajáan-3 a tervek szerint július 14-én indul el a Holdra, az űrmisszió a keringő egységről leváló Vikram leszállóegységet és a Pragjan holdjáró eszközt juttatja el az égitestre.
Nyitókép: MTI/EPA/ISRO

India ismét útnak indult a Holdra – videó

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) pénteken elindította harmadik misszióját a Holdra: a leszállóegységet és a holdjárót szállító LVM3 hordozórakéta a déli Andra Prades államban található Sriharikota űrkikötőjéből indult útnak.

A sikeres indítást indiaiak ezrei ünnepelték a helyszínen, és milliók a televízió előtt vagy a világhálón.

Körülbelül tizenhat perccel később az ISRO küldetésirányítása bejelentette, hogy a rakétának sikerült pályára állítania a leszállóegységet.

A Csandraján-3 nevű küldetés fő célja, hogy augusztus 23-án biztonságos landolás után elhelyezze a leszállóegységet és a holdjárót a Hold déli pólusa közelében.

Eddig három ország – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína – landolt leszállóegységgel a Hold felszínén, de egyikük sem a Hold déli pólusának közelében.

A misszió keretében egy kétméteres, hatkerekű leszállóegységet telepítenek a Holdra, amely a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és a holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről – közölte Dzsitendra Szing tudományért és technológiáért felelős kormányzati illetékes.

India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-misszióját 2019-ben indították, de a leszállóegység és a holdjáró landolás közben – vélhetőleg szoftverhiba miatt – megsemmisült. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba.

Narendra Modi indiai miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a múlt hónapban megállapodtak, hogy India jövőre asztronautát küldhet a Nemzetközi Űrállomásra. Újdelhi azt tervezi, hogy 2024 végén egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

India idén áprilisig bezárólag 424 műholdat indított 34 ország, köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Hollandia, Belgium és Németország számára. Az Indiai Űrkutatási Szervezet az elmúlt öt évben mintegy 1,1 milliárd rúpiát keresett a külföldi országok számára felbocsátott műholdakból.

Szing szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor trillió dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×