Infostart.hu
eur:
385.64
usd:
331.3
bux:
122151.69
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) által közreadott kép a Csandrajáan-3 holdszondát szállító űrrakétáról a kilövőálláson, a dél-indiai Szriharikota-sziget Szatis Dhavan Űrközpontjában 2023. július 13-án. A Csandrajáan-3 a tervek szerint július 14-én indul el a Holdra, az űrmisszió a keringő egységről leváló Vikram leszállóegységet és a Pragjan holdjáró eszközt juttatja el az égitestre.
Nyitókép: MTI/EPA/ISRO

India ismét útnak indult a Holdra – videó

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) pénteken elindította harmadik misszióját a Holdra: a leszállóegységet és a holdjárót szállító LVM3 hordozórakéta a déli Andra Prades államban található Sriharikota űrkikötőjéből indult útnak.

A sikeres indítást indiaiak ezrei ünnepelték a helyszínen, és milliók a televízió előtt vagy a világhálón.

Körülbelül tizenhat perccel később az ISRO küldetésirányítása bejelentette, hogy a rakétának sikerült pályára állítania a leszállóegységet.

A Csandraján-3 nevű küldetés fő célja, hogy augusztus 23-án biztonságos landolás után elhelyezze a leszállóegységet és a holdjárót a Hold déli pólusa közelében.

Eddig három ország – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína – landolt leszállóegységgel a Hold felszínén, de egyikük sem a Hold déli pólusának közelében.

A misszió keretében egy kétméteres, hatkerekű leszállóegységet telepítenek a Holdra, amely a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és a holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről – közölte Dzsitendra Szing tudományért és technológiáért felelős kormányzati illetékes.

India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-misszióját 2019-ben indították, de a leszállóegység és a holdjáró landolás közben – vélhetőleg szoftverhiba miatt – megsemmisült. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba.

Narendra Modi indiai miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a múlt hónapban megállapodtak, hogy India jövőre asztronautát küldhet a Nemzetközi Űrállomásra. Újdelhi azt tervezi, hogy 2024 végén egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

India idén áprilisig bezárólag 424 műholdat indított 34 ország, köztük Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Hollandia, Belgium és Németország számára. Az Indiai Űrkutatási Szervezet az elmúlt öt évben mintegy 1,1 milliárd rúpiát keresett a külföldi országok számára felbocsátott műholdakból.

Szing szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor trillió dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×