Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Előkészítik oltáshoz a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a Kanizsai Dorottya Kórházban 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Hogyan készülhetett el ilyen hamar a Covid-vakcina, gyorsabban, mint bármelyik másik?

Az Ugandában és Kongóban egyre durvább méreteket öltő ebola-járvány miatt a WHO is nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, és sokakban merült fel a kérdés, hogy ha a Covid-19 ellen körülbelül egy év alatt elkészült a védőoltás, akkor az 1970-es évek óta ismert vírus Bundibugyo-törzse ellen mikorra várható vajon, és eddig miért nem volt?

A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kitört ebolajárvány ismét felhívta a figyelmet a vakcinák fejlesztésének fontosságára és sebességére, hiszen a kórokozó most terjedő Bundibugyo-törzse ellen jelenleg nem létezik oltás, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.

A kutatók már dolgoznak az oltóanyagon, de várhatóan még hónapokba telik, mire a vakcina a klinikai vizsgálatok szakaszába kerülhet – írja a Pénzcentrum.

A járvány ismét ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, amely a Covid-19 idején világszerte foglalkoztatta az embereket: miért készül el egyes vakcinák rekordidő alatt, míg mások fejlesztése évtizedekig húzódik? – teszi fel a kérdést a lap.

Az ebolánál egészen sokat, több mint 40 évet kellett várni, hogy a vírus izolációjától eljussanak a vakcina engedélyeztetéséig az Egyesült Államokban:

A Zaire-i ebolavírust először 1976-ban azonosították emberekben, de csak 2019-ben kapott engedélyt az első vakcina.

A mostani járványért felelős Bundibugyo-törzset ugyan már 2007-ben azonosították, egyelőre mégsem készült hozzá kereskedelmi forgalomban elérhető oltóanyag. Ez jól mutatja, hogy a vakcinafejlesztés nem csupán tudományos kérdés: a kutatások költsége, a várható piaci igény és a járványok gyakorisága is jelentősen befolyásolja, milyen gyorsan haladnak a fejlesztések.

A vakcinafejlesztésben a Covid-19 járvány hozta meg az igazi áttörést, a SARS-CoV-2 vírus azonosításától az első engedélyezett oltások beadásáig kevesebb mint egy év telt el, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A rekordgyorsaság mögött azonban nem csupán a sürgető helyzet állt.

Az RNS immunstimuláló hatásai ugyanis már közel 60 éve ismertek és már a 1990-es években közvetlen injekciózással is tesztelték a technológiát, a világjárvány kitörése pedig jelentős lendületet adott a további kutatásoknak.

A vakcina gyors kifejlesztéséhez hozzájárult többek között a rendkívüli nemzetközi együttműködés, a korlátlan finanszírozás, a politikai támogatás, valamint az olyan új technológiák alkalmazása, mint az mRNS- és vektorvakcinák. Emellett a klinikai vizsgálatok egyes szakaszait párhuzamosan futtatták, miközben a világméretű figyelem miatt a kutatók rendkívül gyorsan tudtak önkénteseket toborozni a tesztekhez.

A WHO adatai szerint az oltásoknak köszönhetően az elmúlt 30 évben több mint felére csökkent a gyermekhalandóság világszerte, azonban továbbra is jelentős kihívást jelent, hogy a világ számos országában a gyermekek jelentős része még mindig nem jut hozzá az alapvető védőoltásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×