eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író beszédet mond a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának 150 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az állatkert főbejáratánál 2016. augusztus 9-én. Mögötte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b3) és Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója, aki miniszteri biztosként felügyeli a Liget-projekt kert- és tájépítészeti beruházásait.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

„Hihetetlen űrt töltött be” – emlékezés Schmidt Egon ornitológusra

A Kossuth-díjas író egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életútjáról Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszélgettünk.

Schmidt Egon írói munkássága körülbelül száz könyvből áll, de több mint 3500 ismeretterjesztő írása is megjelent. Igazán nagy ismertsége talán mégis a Magyar Rádió Oxigén című műsorának köszönhető, amiben 17 éven át jelentkezett heti rendszerességgel madaras rovatával, az ő jellegzetes orgánumán – fogalmazott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Elmondása szerint egész fiatalon volt szerencséje személyesen megismerkednie a neves ornitológussal, akivel a későbbiekben kollégák is voltak, hiszen Schmidt Egon volt a Madártávlat magazin alapító-főszerkesztője, aminek immáron hat éve Orbán Zoltán látja el főszerkesztői teendőit. Emellett a Fővárosi Állat- és Növénykertet is a munkahelyüknek tudhatták mind a ketten, bár néhány évtizedes elcsúszással.

Az MME szóvivője szerint a néhai Kossuth-díjas író

egészen elképesztő természetességgel tudott szólni és írni a természetről, munkássága pedig a József Attila-díjas Fekete Istvánéhoz mérhető.

Amiben Schmidt Egon teljesen új volt – számos egyéb mellett –, hogy ő a tudományos madártant fordította le a mindennapok, így a gyerekek nyelvére is – tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint ilyen szempontból „hihetetlen” űrt töltött be.

Mindemellett tudományos tekintetben is nagyon-nagyot alkotott. Két szakterülete volt, amellett, hogy a madárvilág egészét bemutatta az embereknek: egyrészt rengeteget dolgozott bagolyköpet, vagyis zsákmányállat (táplálék) elemezéssel, illetve nemzetközileg elismert szakértője volt a rigóféléknek (fülemüle, kékbegy stb.).

A szóvivő egyetértett azzal, hogy Schmidt Egon munkásságával olyasmit teremtett, amit szinte képtelenség pótolni: a természetvédelemnek, a madártannak szinten minden bejárható pozícióján megfordult, többek között a Herman Ottó – szellemi elődje – által alapított Magyar Madártani Intézetben is dolgozott. „Ami elképesztő volt benne emberileg, hogy megannyi könyv és ismeretterjesztő rádióműsor, ezernyi újságcikk után is egy

végtelenül kedves és szerény, alázatos ember volt,

akihez bármikor lehetett a Madártani Egyesület ügyes-bajos dolgaival fordulni” – fogalmazott Orbán Zoltán, hozzátéve: mindig készen állt segíteni és mindig volt egy jó szava az emberhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×