Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.8
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetően az ausztrál lakosok a világon az elsők között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek.
Nyitókép: MTI/AAP/Dan Himbrechts

AstraZeneca-vakcina: új kísérlet a kételyek miatt

Olcsó és könnyen tárolható vakcina ígéretét hozta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett oltása, ám kritikusok szerint a 90 százalékos eredményt mutató kísérletek dokumentációja és az adatközlés sem felel meg a sztenderdeknek, így az engedélyeztetéshez ismételni kell.

Az Oxfordi Egyetem kutatói nem éppen így képzelték el kísérleti vakcinájuk bemutatását - John Bell professzor, a kormány élettudományi tanácsadója a The Guardian cikke szerint arra számított, hogy a hétvégén már szakértők által ellenőrzött kutatási anyagot tudnak publikálni a Lancetben, ehelyett pozitív híreik közlését követően esett az AstraZeneca részvényeinek árfolyama.

Egyre több kétely merül fel ugyanis azzal kapcsolatosan, hogy valójában mennyire hatásos az oltás, így bár a kormány felterjesztette azt engedélyeztetésre a gyógyszereket és egészségügyi termékeket szabályozó brit hatóságnak,

szükség lesz egy újabb, globális tesztre.

Az elvégzett klinikai tesztek harmadik fázisában a korábban közöltek szerint azoknál, akik először fél adagot kaptak, 90 százalék volt a hatékonyság, míg azoknál, akik két teljes dózist, csak 62 százalék. Ebből 70 százalékos hatékonyságot átlagoltak, de az egyik kísérleti csoportról azóta olyan tények derültek ki, melyek alapján sokan bizalmukat vesztették. Ezek a következők:

  • mindössze háromezer ember kapott elsőre fél adagot, mint azt azóta elismerték, ráadásul csak tévedésből,
  • ebben a csoportban senki sem volt 55 évnél idősebb, pedig a koronavírus inkább az idősebb generációra jelent veszélyt,
  • illetve a kutatók nem tudják megmagyarázni, hogy miért hatékonyabb a fél adagos kezdődózis.
  • Az amerikai engedélyeztetést nehezítheti mindezen túl az, hogy az ottani hatóságok által követelt nemi és életkori kiegyensúlyozottság, valamint etnikai sokszínűség nincsen meg az önkéntesek körében.

A szakemberek szerint az olyan tesztekkel, amelyek a fiatalabbak körében hoznak nagyon magas hatékonyságot, mindenképpen érdemes óvatosnak lenni.

Paul Hunter, a WHO tanácsadója szerint ez nem azt jelenti, hogy végeredményben ne lehetne ez egy nagyszerű oltás,

de a kijelentéssel meg kell várni azt, hogy megalapozottak lehessenek a remények.

Mindezek miatt csütörtökön az AstraZeneca új, globális tesztet hirdetett meg, amely azonban az engedélyeztetési folyamatot nem befolyásolja.

John Bell a vakcina védelmében azt is elmondta: korábban arról beszéltek a hatóságok, 60 százalék fölötti hatékonyság már engedélyezett vakcinát jelenthet, amit mindenképp teljesítettek, így nem látja annak akadályát, hogy megkaphassák a zöld lámpát. A vakcinával kapcsolatosan még több adatot és és analízist ígér az AstraZeneca.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×