INFORÁDIÓ
2021. március 3. szerda
Kornélia

astrazeneca

oxfordi egyetem

vakcina

oltás

koronavírus

covid-19

Vegyész analitikus dolgozik az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székházában, Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetően az ausztrál lakosok a világon az elsők között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek.

Tévedés viheti sikerre az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcináját

Infostart

Évtizedek háttérkutatását kamatoztatták az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájának fejlesztésében, mégis egy számítási hiba volt az, ami igazán hatékonnyá tette az oltást.

Az eddig megismert koronavírus elleni kísérleti vakcinák kutatási eredményeihez képest egyedi volt, hogy kétféle dozírozással és hátékonysági mutatókkal tálalták eredményeiket az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem kutatói: kínai vakcina esetében olvashattunk már hasonlót, de a Pfizer és a Moderna is más utat jár.

Mint az a Reuters cikkéből kiderül, ők sem így tervezték: eredetileg két teljes adaggal szerették volna beoltani a brit kísérletben résztvevőket. Amikor aztán az első adag beadását követően a mellékhatások – fejfájás, fáradtság vagy karfájdalom – a várthoz képest ritkábban fordultak elő, a kutatók úgy döntöttek, még egyszer ellenőrzik, mit is kaptak a résztvevők.

"Az ellenőrzés során azt találtuk, hogy

az adagot alulbecsülték, az önkéntesek csak a felét kapták meg

az eredetileg tervezettnek" - avatta be a hírügynökséget Mene Pangalos, az AstraZeneca nem onkológiai területen végzett kutatás-fejlesztési ágazatának vezetője.

A hiba már adott volt, kérdéses csak az lehetett, miként kezeljék. Az a döntés született, hogy folytatják a kutatást eredeti terveik szerint, tehát teljes adag vakcinát adnak a résztvevőknek, az eredetileg tervezett időpontban. A végeredmény magáért beszélt: a tervezett, két teljes adagos immunizáció mindössze 62 százalékos védettséget ad az eddigi adatok szerint, míg a kezdetben tévedésnek látszó jószerencse 90 százalékos hatékonysághoz vezette őket a kezdeti fél adag alkalmazásával.

"Röviden így botlottunk a féladagos eredménybe. Igen, egy hiba által"

- foglalta össze Mene Pangalos.

Azzal még nincsenek tisztában, miért lett ennyivel hatékonyabb ez a dozírozás, ezért további kutatásokat végeznek majd a témában.

A virális vektorokkal már 1991 óta foglalkoznak az Oxfordi Egyetem kutatói. Az influenza, a MERS és az ebola megelőzésére dolgoztak a csimpánzokban található adenovírus vektorával, figyelmük januárban irányult a SARS-CoV-2-re. Az egyetem egymillió fontot nyújtott támogatósként a kutatáshoz addig is, míg nem találnak több forrással rendelkező partner. Ez végül az AstraZeneca lett. Közös sikerük megnyithatja az utat az egyetem vakcinakutatásainak sikeressége felé: a már említett, más patogénekre fejlesztett oltások fejlesztése iránti mérsékelt érdeklődés miatt eddig nem rendelkeztek megfelelő forrásokkal, ezért haladt lassan a kutatás. Ez most talán megváltozik.

Nyitókép: Dan Himbrechts
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018