Tévedés viheti sikerre az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcináját

Az eddig megismert koronavírus elleni kísérleti vakcinák kutatási eredményeihez képest egyedi volt, hogy kétféle dozírozással és hátékonysági mutatókkal tálalták eredményeiket az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem kutatói: kínai vakcina esetében olvashattunk már hasonlót, de a Pfizer és a Moderna is más utat jár.

Mint az a Reuters cikkéből kiderül, ők sem így tervezték: eredetileg két teljes adaggal szerették volna beoltani a brit kísérletben résztvevőket. Amikor aztán az első adag beadását követően a mellékhatások – fejfájás, fáradtság vagy karfájdalom – a várthoz képest ritkábban fordultak elő, a kutatók úgy döntöttek, még egyszer ellenőrzik, mit is kaptak a résztvevők.

"Az ellenőrzés során azt találtuk, hogy

az adagot alulbecsülték, az önkéntesek csak a felét kapták meg

az eredetileg tervezettnek" - avatta be a hírügynökséget Mene Pangalos, az AstraZeneca nem onkológiai területen végzett kutatás-fejlesztési ágazatának vezetője.

Élő adás

A hiba már adott volt, kérdéses csak az lehetett, miként kezeljék. Az a döntés született, hogy folytatják a kutatást eredeti terveik szerint, tehát teljes adag vakcinát adnak a résztvevőknek, az eredetileg tervezett időpontban. A végeredmény magáért beszélt: a tervezett, két teljes adagos immunizáció mindössze 62 százalékos védettséget ad az eddigi adatok szerint, míg a kezdetben tévedésnek látszó jószerencse 90 százalékos hatékonysághoz vezette őket a kezdeti fél adag alkalmazásával.

"Röviden így botlottunk a féladagos eredménybe. Igen, egy hiba által"

- foglalta össze Mene Pangalos.

Azzal még nincsenek tisztában, miért lett ennyivel hatékonyabb ez a dozírozás, ezért további kutatásokat végeznek majd a témában.

A virális vektorokkal már 1991 óta foglalkoznak az Oxfordi Egyetem kutatói. Az influenza, a MERS és az ebola megelőzésére dolgoztak a csimpánzokban található adenovírus vektorával, figyelmük januárban irányult a SARS-CoV-2-re. Az egyetem egymillió fontot nyújtott támogatósként a kutatáshoz addig is, míg nem találnak több forrással rendelkező partner. Ez végül az AstraZeneca lett. Közös sikerük megnyithatja az utat az egyetem vakcinakutatásainak sikeressége felé: a már említett, más patogénekre fejlesztett oltások fejlesztése iránti mérsékelt érdeklődés miatt eddig nem rendelkeztek megfelelő forrásokkal, ezért haladt lassan a kutatás. Ez most talán megváltozik.