Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
331.57
bux:
118863.04
2026. január 14. szerda Bódog

A leghalálosabb lelki betegségek

Egyre fiatalabb korú gyerekeknél állapítanak meg a szakemberek táplálkozási zavarokat. A probléma súlyosságát az adja, hogy az evészavarral járó pszichiátriai betegségek közül minden tizedik halállal végződik. Magyarországon a bulímia a leggyakoribb.

A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának gyermekpszichiáter főorvosa az InfoRádióban elmondta: a táplálkozási zavarok közül a közvélemény az anorexiát, azaz a kóros soványságot és a bulímiát, vagyis a kényszeres evést ismeri a leginkább.

Ezek mellett egyre újabb táplálkozási viselkedés zavarok jelennek meg, ilyen például a falásrohamokkal járó evészavar és az éjszakai faláskényszer - tette hozzá Pászti Beáta.

A szakember szerint a kiváltó okok általában a stressz, a szorongás és a konfliktuskezelés kudarcai, fiatalabb korban pedig a családi problémák. A kövérség oka az esetek kisebb részében szervi betegség; nagyobb része az életmódból fakad.

A fiatalok különösen veszélyeztetettek

A 18 és 25 év közötti fiatalok egy-négy százaléka szenved valamilyen táplálkozászavarban; az anorexia fél-egy, a bulímia három-négy százalékukat érinti.

Pászti Beáta felhívta a figyelmet arra, hogy a táplálkozászavar egyre fiatalabbak problémája, már 10-12 éves gyerekek is az anorexia tipikus jeleit mutatják.

A szakember kiemelte: az evészavarok halálozási rátája 8-10 százalék, ezzel ez a legnagyobb halálozási mutatójú pszichiátriai betegségcsoport.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×