Infostart.hu
eur:
373.3
usd:
340.3
bux:
139528.91
2026. november 20. péntek Jolán
ivókút ivóvíz csap folyóvíz hőség kánikula
Nyitókép: Pixabay

Az Öböl-országok Achilles-sarka: a vízsótalanító üzemek

Az ivóvízhez való hozzáférés az Irán ellen folytatott háborúban érintett államok egyik legnagyobb sebezhető pontja. Ugyan ezek az országok egy természeti kincsből, az olajból gazdagodtak meg, de egy másikhoz, a vízhez való hozzáférés létfontosságú a számukra. Ezt pedig a tengervizet sótalanító üzemek jelentik.

Az olajnak hála, a Perzsa-öböl térségében van elég pénz. A pénzből pedig fent lehet tartani a költséges tengervíz-sótalanító üzemeket. Ezek nélkül nehezen lenne elképzelhető az élet, és olyan félelmek merültek fel, hogy a telepek háborús célpontokká válhatnak.

Az amerikai CIA már 1983-ban erre figyelmeztetett. Egy korabeli jelentése szerint

a Perzsa-öböl térségének legkritikusabb erőforrása nem az olaj, hanem a sótalanított ivóvíz.

Ha több ilyen üzemet egyszerre érne támadás, az nemcsak vízhiányt, hanem pánikszerű menekülést és belvillongásokat is kiválthatna.

Modzstaba Hamenei, Irán új legfőbb vallási vezetője első üzenetében azt mondta: Irán nem szomszédait támadja – akikkel baráti viszonyt akar –, hanem az ellenség ottani támaszpontjait. Viszont az iráni lányiskolában közel 200 ember halálát okozó, feltételezett amerikai rakétacsapás megmutatta, bármit mondjon is egy háborús vezető, a konfliktust nem lehet teljesen kontroll alatt tartani.

Ezért figyelt fel a világ a hétvégén arra, amikor

  • Irán külügyminisztere azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy támadást hajtott végre egy vízsótalanító üzem ellen a Hormuzi-szorosnál fekvő Kesm szigetén. Az amerikai fél tagadta a felelősséget.
  • Másnap a Perzsa-öböl túlsó partján fekvő Bahrein jelentette: találat érte egyik saját sótalanító létesítményét, az incidenst Irán számlájára írta.

A térségben pillanatok alatt

felmerült a félelem: a konfliktus új szakaszba léphet, és a felek egymás létfontosságú infrastruktúráját – benne a vízellátást – kezdik támadni.

A Közel-Keleten drága kincs az ivóvíz. Kevés az eső, nagy folyók alig vannak, a növekvő városok pedig már régen felélték a felszín alatti vízkészletek jelentős részét – emlékeztet a témáról írt cikkében a The Guardian című lap. Az olajipar és a modern gazdaság növekedése az 1950-es évektől egyszerűen kikényszerítette a tengervíz-sótalanító technológia elterjedését.

Ma

  • Szaúd-Arábia ivóvizének mintegy 70 százaléka ilyen üzemekből származik. A szaúdi üzemek napi 800 millió liter édesvizet állítanak elő.
  • Ománban a függőség aránya 86 százalék,
  • Kuvaitban pedig eléri a 90 százalékot.
  • Az Egyesült Arab Emírségek ivóvízellátásának közel felét szintén a sótlanított tengervíz fedezi.

Szakértők szerint éppen ez jelenti a régió egyik legnagyobb stratégiai gyengeségét.

Egyetlen nagy üzem kiiktatása nyomán egyes városokban napokon belül ivóvízhiány alakulhatna ki.

Ráadásul ezek a létesítmények nem pótolhatók gyorsan, és javításuk is időigényes.

A támadások környezeti következményekkel is járhatnának: a sótalanító üzemekben használt vegyszerek – például nátrium-hipoklorit vagy kénsav – kiszabadulása további károkat okozhatna.

Az elmúlt napokban azonban újabb ilyen támadások nem történtek. Elemzők szerint mindkét fél felismerhette, hogy a vízellátás elleni csapások súlyos humanitárius válságot idéznének elő, és a konfliktust könnyen nemzetközi szintre emelhetnék.

Irán maga is évek óta súlyos aszállyal és vízhiánnyal küzd, a túlhasznált felszín alatti vízkészletek és a csökkenő folyóvízszintek miatt. Ha az iráni vízellátó infrastruktúra válna célponttá, az tovább súlyosbíthatná a már most is komoly problémákat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×