Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszél a 100 nap múlva rajt Párizsban! címmel tartott sajtótájékoztatón a Millenium Házában 2024. április 17-én. Már százötven kvótája van a magyar csapatnak, mely összességében közel kétszáz fős lehet.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Gyulay Zsolt: Budapestnek is jót tesz, ha részt vesz a NOB-bal folytatott párbeszédben

A MOB és az MPB csütörtökön azért kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát közös tájékozódásra és döntéselőkészítő együttműködésre, mert szakmai szempontból jó lehetőségnek és nagy kihívásnak tartják a NOB-bal folytatott párbeszédet.

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint Budapestnek is jót tesz, ha részt vesz a MOB-bal és a Magyar Paralimpiai Bizottsággal (MPB) közösen abban a párbeszédben, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) lehet lefolytatni és amely nem irányul konkrét olimpiarendezésre, csupán ennek a lehetőségéről szól.

A sportvezető a Nemzeti Sportrádió adásában pénteken úgy fogalmazott, a MOB és az MPB csütörtökön azért kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát közös tájékozódásra és döntéselőkészítő együttműködésre, mert szakmai szempontból jó lehetőségnek és nagy kihívásnak tartják a NOB-bal folytatott párbeszédet.

„Nem ismerem túlzottan a politikai összetételt, de azt látom, hogy ma a fővárosban kialakult egy patthelyzet. Örülnék neki, ha a MOB és az MPB tudna vinni egy olyan témát, amelyben megegyezés születne, mert a konszenzus minden fővárosi lakos számára nagyon fontos. Ráadásul ez egy olyan nagy ügy, amely ciklusokon átívelő lehet. Félre kellene tenni a politikai csatározásokat és inkább közösen gondolkodni, annak az eredményét pedig megismertetni mindenkivel, és aztán mondjanak erről ítéletet, hogy jó-e az országnak, vagy nem” – nyilatkozta Gyulay Zsolt. Hozzátette, meg kell értetni mindenkivel, hogy

ez a folyamat most nem az, amelynek során „rengeteg pénzt elköltünk az adófizetők pénzéből drága pályázatokra, amelyeknek a végén van egy győztes és négy síró vesztes”.

„Arról van szó, hogy egy önmagunk számára is nagyon fontos folyamatban vegyünk részt, mert ez egy nagy kihívás és a fővárosnak is jót tesz, ha részt vesz egy ilyen párbeszédben” – jelentette ki.

Gyulay Zsolt elmondta, a tájékozódási folyamat kettőtől négy évig tarthat, és azt szeretnék megvizsgálni a fővárossal együtt, hogy hogyan tudnak egy olyan tervet „letenni az asztalra”, amelynek eredményeként a NOB meghívná Magyarországot a célzott tárgyalásra.

„Fővárosközpontú olimpiáról beszélünk, de nagyon fontos, hogy a meglévő sportinfrastruktúrát használjuk, ne kelljen új létesítményt építeni, és egy ilyen esemény kiterjedhet az egész országra, vagy akár az országhatáron túlra is” – mondta a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatóim posztját is betöltő Gyulay. „Ha nagyon jók vagyunk, akkor is olyan országokkal leszünk versenyben, amelyek elképesztő potenciállal rendelkeznek. A mi régiónkban ugyanakkor egyedül Magyarországnak van esélye nagy sporteseményt szervezni, erre a legjobb példa a Forma–1-es Magyar Nagydíj, amelyet jövőre 40. alkalommal rendezünk meg, miközben a körülöttünk lévő országok négy évtizede irigykedve néznek minket” – fogalmazott.

„Ideális pillanat”

Szabó László, az MPB elnöke a csatornának hangsúlyozta, úgy érzik, a jelenlegi egy ideális pillanat arra, hogy a fővárossal közösen megállapodjanak abban, hogy bekapcsolódjanak a NOB által kínál lehetőségbe és részt vegyenek a konzultációs folyamatban.

„Főpolgármester úr elmondta, hogy úgy látja, a közgyűlés döntő többsége támogatni fogja ezt a folyamatot, ezt az esélyt pedig meg kell ragadni, bármennyire is bonyolult politikai helyzet alakult ki a fővárosi közgyűlésben” – jelentette ki.

Hozzátette, az olimpia és a paralimpia megrendezésre az egész országról, sőt, Magyarország esetében akár a környező országokról is szólhatna, függetlenül attól, hogy budapesti olimpiának és paralimpiának hívnák az eseményt.

„Úgy érezzük, hogy most van egy olyan politikai és sportpolitikai helyzet, amit érdemes megragadni, ráadásul itt egy tárgyalási folyamatról van szó, nem pályázatról. Utóbbi egyszeri döntés lenne, míg előbbiben számtalan szempontot lehet felmérni, miközben természetesen vannak globális szempontok is, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondta Szabó László.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×