A MOB és az MPB elnöksége együttesen, minden testületi tag támogató szavazatával határozatot hozott, amelyről Gyulay Zsolt, a MOB elnöke, Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) állandó magyar tagja és Szabó László, az MPB elnöke tájékoztatta Budapest főpolgármesterét, valamint a fővárosi közgyűlés képviselőcsoportjainak vezetőit, és kezdeményezték a szükséges egyeztetések lefolytatását - tudatta a MOB.

A MOB és az MPB áttekintette a NOB-nak a jövőbeni helyszínek kiválasztására irányuló eljárásrendjét, amely tájékozódási folyamatból és célzott tárgyalásból áll. A jelenlegi gyakorlat alapján a MOB valószínűnek tartja, hogy 2027 és 2029 között a NOB akár három - a 2036-os, a 2040-es és a 2044-es - nyári olimpia rendezési jogáról is dönthet egy időben.

Mindezek figyelembe vételével a MOB és az MPB

egy esetleges jövőbeni olimpiarendezési szándék megítélése kapcsán felkéri Budapest önkormányzatát,

hogy a MOB-bal és az MPB-vel együtt kapcsolódjon be a NOB tájékozódási folyamatába, annak tiszteletben tartásával, hogy ez nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem irányul az olimpiai és a paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem minősül olimpiai rendezési szándék kinyilvánításának - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A MOB és az MPB azt javasolja a főváros önkormányzatának, hogy a tájékozódási folyamatba való bekapcsolódás célja "az olimpia és a paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata legyen, hogy Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös, az olimpiától függetlenül szükséges ország- és városfejlesztési intézkedéseket elősegítő legyen". A MOB és az MPB azt javasolja továbbá a fővárosi önkormányzatnak, hogy a tájékozódási folyamat eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig közösen készítsenek bárki által megismerhető nyilvános jelentést.

A közlemény részletezi az érvényben lévő helyszínkiválasztási folyamatot.

NOB irányelvei

Eszerint a NOB 2019-ben eltörölte a bonyolult és költséges, az eltérő adottságokat figyelembe venni nem képes pályázatokat. Az új eljárás két szakaszból álló, rugalmas szakmai párbeszédfolyamat. Az elsőben bármelyik nemzeti olimpiai bizottság és/vagy ország-város, konkrét céldátum megnevezése nélkül érdeklődhet az olimpiarendezés iránt. Ennek a szakasznak a hivatalos megnevezése tájékozódási folyamat, a résztvevő megnevezése pedig érdeklődő fél, amellyel a NOB szakmai párbeszédbe kezd. Ennek során tájékozódni lehet a rendezés körülményeiről, illetve a felek felmérik a rendezés lehetséges előnyeit, kockázatait, a szükséges ráfordításokat.

A tájékozódási folyamat időtartama jellemzően kettő-négy év. Célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, megvalósítható-e az ország/város saját adottságaihoz és olimpiától független fejlesztési terveihez igazodó, a fenntarthatóságon alapuló, a házigazda és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia. A tájékozódási folyamat nem konkrét időpontban való olimpiarendezésre irányul, az abban való részvétel nem minősül olimpiára történő jelentkezésnek, illetve nem jár semmilyen kötelezettségvállalással. A tájékozódási folyamat során a NOB nem ígéri olimpia odaítélését, az érdeklődő fél pedig nem köteles olimpiát rendezni akkor sem, ha a NOB szívesen jelölné ki házigazdának. A folyamatból egy érdeklődő bármikor kiléphet. Ennek a szakasznak a végén a NOB megvalósíthatósági jelentést készít.

A NOB ezután az elkészült megvalósíthatósági jelentések alapján meghív egyetlen érdeklődő felet a kiválasztási folyamat második szakaszába, amelynek a neve célzott tárgyalás. Az ilyen felkérés körülbelül tíz évvel egy adott olimpia és paralimpia előtt történik meg. A meghívott érdeklődő fél megnevezése preferált ajánlattevőre változik. A NOB-tól a célzott tárgyalásra vonatkozóan érkező hivatalos tárgyalási meghívást az érintett félnek - a nemzeti olimpiai bizottságnak, a városi önkormányzatnak, a tartományi és/vagy központi (szövetségi) kormányzatnak - hivatalos határozatban, kifejezetten el kell fogadnia, de a felkérés visszautasítható. Ekkor kell ténylegesen dönteni az olimpiarendezésre való jelentkezésről vagy a jelentkezés elutasításáról. Ha a meghívott érdeklődő fél elfogadja a felkérést, a célzott tárgyalás egyértelmű célja, hogy a meghívott féllel egy éven belül megállapodjanak valamelyik soron következő konkrét olimpia rendezési jogáról.

Az esetleges megegyezés egy konkrét olimpia rendezési feltételeit egyértelműen rögzítő rendezési szerződés végleges tervezetének elfogadásában ölt testet. A házigazda részéről a szerződő fél a nemzeti olimpiai bizottság és a városi önkormányzat, míg a nemzeti kormánynak kötelező állami garanciavállalással kell hozzájárulnia a szerződéshez. A rendezési szerződés házigazda általi jóváhagyása minősül az olimpia megrendezésére vonatkozó végleges elköteleződésnek. Ha ez megtörtént, akkor a NOB közgyűlése dönt az adott játékok rendezési jogának odaítéléséről. A szabályok megengedik, hogy a NOB egyszerre, párhuzamosan több egymást követő olimpia rendezési joga tekintetében is megnyissa és végig vigye a célzott tárgyalásokat, majd egy időben több soron következő játék rendezési jogát is odaítélje.