A kutatás azt vizsgálta, hogy egy olimpiarendezés kapcsán az alábbi lehetőségek közül melyiket támogatják a megkérdezettek: 1. Az olimpiával kapcsolatban először alaposan tájékozódni kell és fel kell mérni, hogy mit jelentene ez Magyarország és Budapest számára, csak ezután lehet felelősen dönteni. 2. Az ország egyértelmű érdeke az olimpia megrendezése, ez nem is kérdés. 3. Az olimpiával foglalkozni sem érdemes, mindenképpen el kell utasítani. 4. Nem tudja.

A Závecz-kutatás eredményéből az derült ki, hogy a budapestiek majdnem háromnegyede támogatja a tájékozódás megindítását, országosan ez az arány közel kétharmados.

"A fővárosiak 61 százaléka azt szeretné, hogy legyen az olimpiai elköteleződésről szóló döntést megelőzően alapos tájékozódás és felmérés. További 12 százalék ennél erősebb álláspontot képvisel, feltétlenül az ország érdekében állónak tartja az olimpia megrendezését. Ugyanakkor az utóbbiak szándéka is csak akkor valósulhat meg, ha Budapest részt vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előzetes tájékozódási folyamatában. Így összességében a fővárosiak 73 százalékáról, közel háromnegyedéről jelenthetjük ki, hogy támogatja azt, hogy egy budapesti olimpiával kapcsolatban elinduljon a közös gondolkodás és sokrétű információkra és szempontokra támaszkodó tájékozódási folyamat. Az ország egészében e csoport aránya 64 százalék, a tájékozódás országos támogatása szinte kétharmados" - olvasható Závecz Research szakmai elemzésében.

A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) múlt csütörtökön közös tájékozódásra és döntéselőkészítő együttműködésre kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát.

A magyar olimpiai család felkérésének lényege, hogy mielőtt az olimpiarendezés komolyan szóba kerülhetne, a budapesti önkormányzat kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált, semmire nem kötelező tájékozódási szakaszba. Ez nem pályázás és nem jelentkezés, a döntés tehát nem olimpiarendezésről vagy olimpiára való jelentkezésről szól.

Ehhez kapcsolódóan készült el a friss közvéleménykutatás, amelyet a Závecz Research telefonos adatfelvételi módszerrel végzett október 20. és 24. között. A kutatás a budapesti felnőtt népességet reprezentáló 500 fős, valamint az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős mintán készült.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljesen átalakította az olimpiai helyszínkiválasztást. Pályázat nincs többé, helyette kétszakaszos szakmai párbeszéd alapján választanak új helyszíneket. Az első szakasz egy tájékozódási folyamat, amely pusztán ismeretszerzés, felmérés és a megvalósíthatóság vizsgálata. Semmire nem kötelez és nem minősül olimpiára való jelentkezésnek. Célja annak a felmérése, hogy az érdeklődő ország-város rendezhetne-e úgy olimpiát, hogy az számára egyértelműen előnyös és igazodik az olimpiától független fejlesztési terveihez, szükségleteihez.

A tájékozódási folyamatból az érdeklődő fél bármikor kiszállhat. Ha végig csinálja, akkor pedig egy megvalósíthatósági-jelentést kap a NOB-tól. A folyamat hossza két-három év. 2027-29 előtt nem lesz új házigazda választás.