Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Athén, 2016. szeptember 14.Aleksander Ceferin, a Szlovén Labdarúgó Szövetség elnöke sajtótájékoztatót tart, miután megválasztották az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökévé a szervezet tisztújító kongresszusán Athénban 2016. szeptember 14-én. Az UEFA Michel Platininak, a szervezet elnökének négyéves eltiltása miatt tartott ezen a napon elnökválasztást a görög fővárosban. (MTI/EPA/Jánisz Koleszidisz)
Nyitókép: MTI/EPA/Jánisz Koleszidisz

Aleksander Ceferin az angol klubok tulajdonosait is bírálta a Szuperliga miatt

Döntésük megváltoztatására szólította fel a Szuperliga 12 alapító klubját az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke a szervezet keddi kongresszusán.

A szlovén sportvezető a három-három olasz és spanyol egyesület mellett kiváltképpen a hat angol klubhoz szólt, élesen bírálva az amerikai milliárdosokból, arab sejkekből és orosz oligarchákból álló tulajdonosi körüket.

"Uraim, hatalmas hibát követtek el. Egyesek azt fogják mondani, hogy ez kapzsiság, mások megvető arroganciát és az angol futballkultúra semmibevételét fogják emlegetni. De ez nem számít. Ami számít, hogy még van idő meggondolni magukat. Mindenki követhet el hibákat" - fogalmazott Ceferin, aki arra kérte az érintetteket, hogy az angol szurkolók iránti tiszteletből forduljanak vissza. "Térjenek észhez! Nem a futball iránti szeretet miatt, mert azzal nem rendelkeznek" - tette hozzá.

Ceferin egy Tottenham Hotspur-szurkolótól kapott emailből is idézett a beszéde során.

"Ha elolvassák ezt az emailt, közel állnak majd a síráshoz" - jelentette ki a sportvezető, aki úgy zárta szavait, hogy ezt a meccset nem veszíthetik el.

A húszcsapatosra tervezett Szuperligát hat angol - Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City -, három olasz - Juventus, AC Milan, Internazionale - és három spanyol - Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid - sztárklub hozta létre. A tervek szerint az új versenysorozatnak 15 állandó tagja lenne.

A hétfői bejelentés heves ellenreakciókat és bírálatokat váltott ki politikai szinten is, az UEFA pedig jelezte, hogy eltiltják a válogatottól a Szuperligában játszókat.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×