Egy ilyen eredménysor nem túlzottan motiváló számomra. Ahogy befejeződött a torna, már az olimpiára hangolódtam.

Nem lett volna érdemesebb kihagyni a villám-vébét?

Ez ilyenkor mindig felvetődik, de utólag könnyű okosnak lenni. Majd az olimpián kiderül, hogy jót tett-e a kazahsztáni szereplés, remélem, minden rossz lépésemet otthagytam.

Húsz évvel ezelőtt nővéreivel és Mádl Ildikóval aranyérmet szerzett a sakkolimpián...

Ez egyike a legkellemesebb emlékeknek még akkor is, ha két évvel később megismételtük a sikert, majd számos eredményes tornát zárhattam azóta immár a férfiak mezőnyében. Furcsa ilyet mondani, de a Thesszalonikiben 13 meccsen elért 12,5 pontos teljesítményemre kissé irigy vagyok. Azóta is vágyom arra, hogy azt a szereplést egyszer meg tudjam ismételni. Viszont a múltat félretéve, most már a drezdai olimpiára kell koncentrálni.

Mennyit számít az egyéni szereplés egy sakkolimpián?

A sakk alapvetően egyéni sport, de azzal, hogy a mostani számítás szerint a csapatsiker számít, felerősödött az együttes szereplésének fontossága. A saját játszmája mellett néha mindenkinek körül kell majd néznie, hogy állnak a többiek. Bízom benne, hogy jól tudunk csapatként küzdeni.

Amikor legutóbb együtt játszott Lékó Péterrel és Almási Zoltánnal, akkor ezüstérmet szereztek. Mennyivel lesz nehezebb kiemelkedő eredményt elérni most, mint 2002-ben, Bledben volt?

Az ezüstéremnél fényesebb érmet hazahozni biztosan nehéz lesz. Az ötödik helyen emelték ki a válogatottat, az érem már mindenképpen remek eredménynek számítana, de a rangsorban elért helyezéstől függetlenül ezt még akár meg is lehet szerezni, ahogy részben a rendszernek köszönhetően végezhetünk jóval hátrébb is. A szerencsén, az összpontosításon és a csapat együttműködésén rengeteg múlik majd.