Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: ATV

A felismerhetetlenségig megváltozott a régészet Magyarországon

A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások új rendszere indult el bő egy évvel ezelőtt, az eredményekről konferenciát rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a feltárások legfrissebb leletei meg is tekinthetőek.

2017 decemberében törvény született arról, hogy változik a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti koordináció oly módon, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum lesz a magyar régészet első számú koordináló szervezete. A feltárási jog elsősorban a megyei múzeumoknál marad, a Nemzeti Múzeumnak az a feladata, hogy a beruházók és a múzeumok közötti szerződéskötést koordinálja, valamint hogy ha nincs elég kapacitása az adott megyei múzeumnak arra, hogy egy megemelkedett beruházási hullám mellett ellássák a régészeti feladatokat, akkor

az MNM-nek legyen egy bárhol bevethető régészcsoportja

- tudta meg az InfoRádió Pusztai Tamás régésztől, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti örökségvédelmi igazgatójától.

Mint Pusztai elmondta,

a törvény meghatározza, mennyi idejük lehet a régészeknek, ez jellemzően 30 nap, de összehasonlítva a 20 évvel ezelőtti helyzettel a feltárások sebessége megnőtt, ma már mások az eszközök, "majdhogynem a föld alá látnak".

"Már a feltárás előtt tudjuk, hol érdemes földmunkát végezni. A feltárás után ugyancsak új eszközök gyorsítják a dokumentálást, drónfelvételek alapján nagyon gyorsan lehet dolgozni" - tette hozzá.

A tavalyi év során előkerült és már restaurált leletanyagból interaktív kiállítás is látható a múzeumban.

"A legfontosabb leletanyagunk a Miskolcot Kassával összekötő M30-as autópálya építéséhez kapcsolódott. Itt

a Hernád mentén kilenc régészeti lelőhely feltárását végeztünk el, volt erődített bronzkori település, honfoglaláskori temető, IV-V. századi germán települések nyomai,

innen nagyon izgalmas leletek kerültek elő" - mondta az InfoRádiónak a régész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×