Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
331.08
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Egy moló a Balatonnál.
Nyitókép: Getty Images/Zsolt Hlinka

A Balaton a mi túlélőbajnokunk: mit mutat az utolsó 11 ezer év

Az ELTE kutatói a tó üledékeiben őrzött „klímaarchívum” alapján tárták fel a Balaton legszélsőségesebb száraz időszakait és azok tanulságait a jövőre nézve: 11 ezer év aszályainak nyomai a Balaton mélyén. A legkedvezőtlenebb klímaforgatókönyvek szerint a Balaton vízszintjének csökkenése 2050 után felgyorsulhat a kutatók szerint. Tartós felmelegedés esetén és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet.

A Balaton, a Velencei-tó és a Duna rendkívül alacsony 2026. évi vízállása ismét ráirányította a figyelmet a Kárpát-medence vízkészleteinek sérülékenységére. Az ELTE kutatóinak most megjelent tanulmánya a Balaton teljes holocén, azaz utolsó 11700 éves történetét vizsgálva mutatja meg, hogy a tó korábban is átélt hosszan tartó, szélsőségesen száraz időszakokat, és azt is, milyen jeleket hagytak ezek az üledékben.

2026. július 31-én a Balaton átlagos vízállása 56 centiméter volt a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ami természetesen nem a tó átlagos mélységét jelenti. Ugyanezen a napon a Velencei-tónál, Agárdon 32 centimétert mértek, míg a Duna budapesti vízállása július végén az addigi mérési rekord alá süllyedt.

A jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye. A Balaton vízgyűjtőjén 2021 és 2026 áprilisa között csaknem 500 milliméter halmozott csapadékhiány alakult ki. A 2025–2026-os téli feltöltődési időszak csapadéka 26 százalékkal maradt el az átlagtól. A Velencei-tó vízgyűjtőjén a téli hiány 37 százalék volt, így a tó a párolgási időszak kezdetére sem tudott feltöltődni.

Az aszály kialakulásában a légköri cirkuláció fontos szerepet játszik. A tartós anticiklonok és magaslégköri gerincek eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó frontokat. A leszálló légmozgás napos, száraz időt eredményez, miközben a meleg levegő, a napsugárzás és a szél fokozza a tavak párolgását. A kiszáradó talaj tovább erősíti a felmelegedést: egyre kevesebb energia fordítódik párologtatásra, és egyre több a felszín és a levegő közvetlen melegítésére. A globális felmelegedés nem önmagában felelős minden egyes aszályért, de magasabb hőmérsékleti alapról indulva növeli a párolgási vízigényt, és gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat.

Az ELTE Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai Magyari Enikő vezetésével a Quaternary Science Reviews folyóiratban megjelent tanulmányukban a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálták.

A kutatók radiokarbonos kormeghatározással állapították meg az üledékrétegek korát, majd többféle vizsgálati módszerrel tárták fel, hogyan változott a Balaton környezete az elmúlt évezredek során. Megvizsgálták az üledék kémiai összetételét, az ásványok összetételét és szerkezetét, valamint a bennük található elemek és izotópok arányát, amelyekből a párolgás mértékére és a vízszint változásaira lehet következtetni. Korszerű mikroszkópos vizsgálatokkal azt is elemezték, hogyan épülnek fel azok a karbonátásványok, amelyek egykor a Balaton vizében képződtek. Emellett az üledék szemcseméretét, szervesanyag-tartalmát és más tulajdonságait is vizsgálták, valamint geofizikai mérések segítségével rekonstruálták a tómeder múltbeli változásait.

A holocén legszárazabb balatoni időszaka

A kutatók két olyan időszakot azonosítottak a Balaton történetében, amikor a párolgás erős volt, a vízszint pedig tartósan alacsony: körülbelül 8050 és 7350, illetve 5450 és 4500 évvel ezelőtt.

A két időszak közül az első volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben. Ekkor a nyarak melegebbé váltak, miközben kevesebb nedvesség érkezett a térségbe. A tó vizének fokozott párolgását az üledékben megőrződött geokémiai nyomok is jelzik, emellett a környéken a szárazságtűrő, sztyeppei növényzet is elterjedt.

Az ősi vízállás nem fejezhető ki pontosan a mai siófoki vízmérce centimétereiben. A medermorfológiai és palaeoökológiai becslések szerint azonban a vizsgált mag helyén a vízmélység mindössze körülbelül 2,5–3,5 méter lehetett, szemben a 2017-es 4,2 méterrel. Ez, a meder hosszú távú változásainak bizonytalanságát figyelembe véve, nagyságrendileg 0,7–1,7 méterrel alacsonyabb vízfelszínt jelez. A mélyebb nyílt víz területe erősen összehúzódott, és főként a Szemesi-medencére korlátozódhatott, bár a tó nem száradt ki teljesen.

A Balaton jövője

Rövid távon ezt nem lehet pontosan megjósolni, és az ősi, valamint a mai vízszintek nem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak. Honti Márk és munkatársainak 24 regionális klímamodellre épülő vizsgálata azonban azt mutatja, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások.

A legkedvezőtlenebb klímaforgatókönyvek szerint a Balaton vízszintjének csökkenése 2050 után felgyorsulhat. A modellek azt mutatják, hogy a század végére egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások. Bár ezek nem pontos előrejelzések, arra figyelmeztetnek, hogy

tartós felmelegedés és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet.

A holocén történet megmutatja a Balaton természetes változékonyságának határait, és segít elkülöníteni a természetes ingadozásokat az emberi vízszabályozás és a gyorsuló felmelegedés hatásaitól. A múltbeli szélsőségek tanulmányozásával felismerhetők azok a hidrológiai küszöbök, amelyeknél megváltozik a partvonal, a karbonátképződés, a tápanyagok körforgalma vagy a tó ökológiai működése.

A kutatás további üledékmagokkal, sűrűbb radiokarbon-keltezéssel, háromszoros oxigénizotópos vizsgálatokkal, fosszilis pigmentekkel és üledékes DNS-sel fejleszthető tovább. A palaeoklimatológiai eredmények hidrológiai modellekkel való összekapcsolása pedig segíthet abban, hogy a vízpótlásról, a vízszintszabályozásról és a parti infrastruktúra átalakításáról ne csak a következő száraz év, hanem a következő évtizedek szempontjából döntsünk.

Nyitókép: A Balaton is megússza majd! A férfi győztes a 44. Lidl Balaton-átúszás céljában Balatonbogláron 2026. augusztus 1-jén. Az úszó a Révfülöp Balatonboglár közötti 5,2 kilométeres távot 59 perc 20 másodperc alatt teljesítette.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiáról.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Ha emelkedik az emberek jövedelme, akkor arányaiban kevesebb pénzt költenek élelmiszerre, és több jut más, nem létfenntartáshoz szükséges fogyasztási cikkre. Magyarországon azonban egyre nagyobb szeletet hasított ki az elmúlt 15 évben a fogyasztásból az élelmiszerek vásárlása, miközben a társadalom teljesen szétszakadt. Úgy néz ki, a magyar gazdaság súlyosabb válsággal néz szembe, mint azt a felszínes adatokból látni lehet, a rezsicsökkentés elengedése pedig szinte elképzelhetetlen. Ugyanis ez volt az egyetlen tényező, ami valamelyest mérsékelte az egyre szélesebben jelentkező megélhetési válságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×