A szövetségesekben való általános csalódottságát az elnök a Truth Social közösségi platformon ismertetett nyilatkozatában ecsetelte. „Nem voltak ott, amikor szükség lett volna rájuk” – fogalmazott Trump. Sőt azt is „megelőlegezte”, hogy nem lesznek ott, amikor ismét szükség lesz rájuk.

Ezt a NATO főtitkára is megerősítette, aki a fegyverszünet bejelentése után Washingtonban egyeztetett az elnökkel.

„Donald Trump egyértelműen csalódott több tagállamban”

– idézte fel a tárgyalásokon elhangzottakat Mark Rutte.

A főtitkár ennek kapcsán konkrétan egyetlen tagországot sem nevezett meg, így az sem világos, hogy az amerikai elnök a találkozójukon megtette-e ezt.

Mindenesetre a The Wall Street Journal megtette ezt. Az újság amerikai kormánytisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok az iráni hadviseléshez szükséges támogatás elmaradása miatt csapatok áthelyezését, továbbá katonai támaszpontok áthelyezését fontolgatja.

A támaszpont-költöztetés állítólag büntetésként szolgálhat több NATO-tagállam számára, és érintheti Németországot is. A lap szerint mindez egyelőre még terv, de napirenden van.

Az elnök szóvivője közvetlenül Trump és Rutte szerda esti találkozója előtt felrótta, hogy a NATO az elmúlt hat hétben hátat fordított az Egyesült Államoknak. A szövetség nagy próba előtt állt, és kudarcot vallott – idézte a szóvivőt a lap.

Az újság szerint nem sokkal korábban a elnök arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok újjáépítette Németországot” a második világháború után. A német kormány ugyanakkor most azzal érvelt, hogy a Iránnal vívott háború nem tartozik rá – rótta fel Trump

A német portálok ennek kapcsán utaltak arra, hogy a katonai támaszpontok bezárása elsősorban Németországot és Spanyolországot sújthatja.

Ami Németországot illeti, Rajna-Pfalz tartományban található Ramstein, a legnagyobb külföldi amerikai katonai bázis. Ramstein mellett az Egyesült Államok fenntart egy katonai kórházat, továbbá két kiképzőterületet, valamint Stuttgartban ugyancsak egy főhadiszállást.

Jelenleg mintegy 37 ezer amerikai katona állomásozik Németországban. Az érintett régiók számára az amerikai csapatok kivonása, a bázisok akár teljes bezárása súlyos csapást jelentetne.

Az amerikai hadsereg jelenléte számos munkahelyet, és évente több milliárd eurós bevételt biztosít.

A Fehér Ház minderről nem volt hajlandó nyilatkozni, mint ahogy az elnök kijelenéseit, illetve a The Wall Street Journal értesüléseit német politikusok sem kommentálták.

A német kancellár ugyanakkor nem sokkal a tűzszünet bejelentése után telefon beszélt az amerikai elnökkel. Kormányzati körökből származó értesülések szerint Friedrich Merz üdvözölte a bejelentést, és tárgyalásokat sürgetett a háború végleges befejetéséről.

Ennek kapcsán utalt a súlyos globális energiaválság megelőzésének szükségességére is.

Hangsúlyozta hogy Németország „megfelelő módon” fog hozzájárulni a szabad hajózás biztosításához a Hormuzi-szorosban.

Továbbra is nyitott ugyanakkor, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr rész vehet-e ebben. Borisz Pistorius védelmi miniszter korábban utalt arra, hogy Németország kész hozzájárulni egy esetleges tűzszünet biztosításához, de erre vonatkozóan részleteket nem említett.