Infostart.hu
eur:
361.52
usd:
311
bux:
148307.14
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselõje, az ENSZ korábbi fõtitkárhelyettese elõadást tart Hogyan lett az EU békeprojektbõl háborús projekt címmel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit elnevezésû konferenciáján Budapesten 2026. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

MCC-konferencia: „nagy baj, ha Irán nukleáris fegyvert szerez”

Az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese hangsúlyozta, hogy az ENSZ alkotmánya nem határozza meg, milyen legyen egy ország berendezkedése.

Ha békét akarunk, látnunk kell, miért háborúznak. A háborúknak is két oldala van – mondta el Michael von der Schulenburg, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese az MCC Budapest Summit on Reclaiming the West konferencián.

Elmondta, hogy az iráni vezetés lefejezése nem tett lehetővé egy felkelést az iráni nép körében, kiemelve azt, hogy Irán 2003 óta nem épített atombombát, bár sok ország gondolja, hogy a nukleáris eszközök jelentik a végső biztonságot.

Ha Irán nukleáris fegyvert szerez, mind nagy bajban leszünk

– tette hozzá az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese.

Kiemelte, hogy az ENSZ alkotmánya sohasem határozta meg, milyen legyen egy ország berendezkedése, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok 30 év alatt 251 esetben lépett közbe más országban a demokrácia értelmében. A szabadságot és a demokráciát viszont véleménye szerint sosem érték el, helyette káoszt és anarchiát hagytak maguk után. Mint elmondta, a szabadságról és méltóságról szóló logikát követve a fél világot el lehetne foglalni, Irán után következhetne Szaúd-Arábia, Oroszország, Kína.

Hangsúlyozta, hogy az idő az irániak kezére játszik, Donald Trumpnak pedig nincs ideje. Az amerikai elnöknek az időközi választással is meg kell küzdenie, és hamarosan a kongresszushoz kell fordulnia, hogy több pénzt kapjon az iráni háborúra. A háborúban a döntő tényező az lesz, hogy mit tesz az iráni lakosság, illetve hogy mit tesz vagy nem tesz az amerikai név – tette hozzá Michael von der Schulenburg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

2032-re lehet olyan gazdasági helyzetben az ország, hogy be lehessen vezetni az eurót, ehhez azonban számos kritériumnak teljesülnie kell a következő években – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Egyetértettek abban, hogy a feladat megcsinálható, de sok még a tennivaló, és kérdés, a politika mennyire kész erre.
Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némlieg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×