Infostart.hu
eur:
365.11
usd:
312.03
bux:
133872.25
2026. április 27. hétfő Zita
A MOL Üzemagyagtöltő állomás esti kivilágításban, a Kőbányai úton.
Nyitókép: MTI/Róka László

Horvátország komoly kártérítést köteles fizetni a Molnak

Lapértesülés szerint egy washingtoni amerikai szövetségi bíró megerősítette, hogy Horvátországnak nagyjából 236 millió dollárt (80 milliárd forintot) kell fizetnie a Mol Nyrt-nek.

Ha Horvátország nem fizet, azzal azt kockáztatja, hogy az amerikai hatóságok mindenféle horvát állami eszközre, az Egyesült Államokban leszálló állami repülőgépre, a nagykövetség számlájára, vagy akár egyéb horvát vagyontárgyakra, számlákra is ráteheti a kezét.

A történet évtizedekkel ezelőtti eseményekre nyúlik vissza – írja a Telex. Az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációja során a magyar Mol vehetett kisebbségi pakettet a cégben. A viszony nem volt gördülékeny, de 2008-2009-ben megegyeztek a felek, hogy bár a Mol részesedése még akkor is 50 százalék alatti volt, akárcsak a horvát államé (a magyar vállalat 47,1 százalékkal, Horvátország 44,8 százalékkal rendelkezett), de 2009 januárjában a magyar cég irányítási jogot szerzett a horvát társaságban.

Nem olajozott a viszony

Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, a pártjából is kizárták, sőt büntetőeljárásokat is indítottak ellene. A horvát állam bíróságon megtámadta a Mollal kötött szerződéseket is, majd perbe fogta személyesen Hernádi Zsolt Mol-vezért, azzal a váddal, hogy Hernádi korrumpálta Sanadert.

Hernádi ezt kategorikusan tagadta, ám a horvát állam innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen feljelentették egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán, az UNCITRAL-on indítottak eljárást, a magyar fél Washingtonban az ICSID előtt, ami a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság. A Mol azért kért kártérítést, mivel Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását is elmulasztotta.

A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol, mindent a Mol nyert.

A horvátok Genfben hat pontban támadták a Molt, de a korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar fél nyert. Washingtonban is a Mol nyert, igaz itt a győzelem annyiban moderált volt, hogy a Mol mintegy 900 millió dolláros követelése helyett a választottbíróság csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra, bár ez forintban ugyanannyi (80 milliárd forint), mert a dollár közben sokat gyengült, mint a legutóbbi ítélet napján.

A horvátok nem fizettek

A horvátok nem fizettek, változatos jogi érvelésekkel próbálkoztak, így a Mol külön eljárást kezdeményezett a végrehajtásra, ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a választottbírósági ítéletben megfogalmazott összeget a Molnak. Horvátország amúgy sok érvet hozott fel csak ne kelljen fizetnie, a „szuverén mentelmi joggal” érvelt, vagyis azt mondta, hogy külföldi országokat nem is lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt.

Csakhogy mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát, ezt az érvet lesöpörték. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskedni. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja az ICSID-határozatot, és a washingtoni bíróságok gyakran foglalkoznak az ilyen és hasonló ügyekkel.

Hogy Horvátország kifizeti-e a hatalmas összeget, az még a jövő zenéje, de az Egyesült Államok innentől segítséget adhat a javak lefoglalására. Más kérdés, hogy az újabb pofon a horvát félnek nem a legjobbkor jött, mert a magyar-horvát viszony már amúgy is igen terhelt – olvasható a Telex cikkében.

Címlapról ajánljuk
Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

A modern világ egyik legbiztosabbnak hitt rendszere, a légi közlekedés, 2026-ra meglepően sérülékennyé vált Európában. Nem egy külső sokk, hanem egymásra rakódó politikai és gazdasági döntések vezettek oda, hogy egyes reptereken már az alapvető működés feltételei is hiányoznak. A kerozinhiány nem pusztán energiaellátási probléma, hanem egy mélyebb strukturális feszültség tünete. Egy olyan rendszeré, amelyet túl szűkre szabtak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, de a Fidesz elnöki posztját megtartaná a párt kongresszusának támogatásával. Hasonló bejelentés Kósa Lajos alelnöktől is érkezett az este. A parlamenti frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, miközben a KDNP-ben is "generációváltás" indult: Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós szintén nem ülnek be az Országgyűlésbe. Kiderült, hogy Orbán Anita a külügyminiszteri poszt mellett miniszterelnök-helyettesi szerepet is betölt. A héten már 12 miniszter neve is nyilvánosságra került Magyar Péter leendő kormányában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×