Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
313.58
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Üzemanyagárakat jelzõ totemoszlop a Mol töltõállomásán a fõvárosi Kerepesi úton 2026. március 10-én. A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetett be a kormány, az intézkedés éjféltõl lépett életbe. A benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak. A védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkezõ gépjármûvekre vonatkozik.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Így fest most a tankolás Magyarországon európai összehasonlításban

Az üzemanyagok piacán tapasztalható áremelkedés miatt a kormány maximalizálta az árakat, csökkentette a jövedéki adók mértékét, valamint felszabadította az állami stratégiai üzemanyagkészletet.

Március tizedikén éjfélkor életbe léptek a védett üzemanyagárak Magyarországon; ennek értelmében a benzin ára nem emelkedhet 595 forint fölé, a dízelé pedig 615 forint fölé. A kormány arról is döntött, hogy az európai uniós minimumszintre csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját, ami a benzinnél 19,25 forintos, míg a gázolajnál 20,48 forintos nettó adócsökkentést jelent.

Az Index cikke szerint Magyarország jelenleg az európai üzemanyagár-mezőny középső részén helyezkedik el. A rögzített árak nagyjából 1,5 euró körüli literenkénti szintnek felelnek meg, ami több nyugat-európai országnál alacsonyabb, de a balkáni országok egy részénél még mindig magasabb.

Domináns eltérések

Az EU átlagára literenként 1,57 euró, de a keleti országok jóval olcsóbban kínálják az üzemanyagot, míg a nyugati és északi régiók drágábbak. Magyarország a kormány védett áraival az olcsó tankolás lehetőségét adja.

A legkedvezőbb árak Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon találhatók.

Bulgáriában a benzin literenként 1,23 euróba, a dízel 1,25 euróba kerül, míg Lengyelországban 1,38–1,42 euró a benzin ára, Magyarországon pedig (1,54−1,59 euró) 595–615 forint.

Az alacsonyabb árak mögött elsősorban a mérsékelt adóterhek és a kisebb helyi költségek állnak. Kelet-Európában az üzemanyagárak nemcsak a globális olajárakhoz, hanem az országok kormányzati politikájához is igazodnak. Több országban a kormányzati ársapka vagy támogatások mérséklik a fogyasztói költségeket, így a benzin és a dízel olcsóbban elérhető, mint a kontinens nyugati felén – írják.

A drágább régiók közé tartozik Hollandia, Dánia és Finnország, ahol a benzin literenként 2 euró körül alakul. Hollandia vezeti a listát 2,07 euróval, Dánia 1,95 euróval, Finnország pedig 1,93–1,95 euróval szerepel a drágább országok között. Nem EU-tagként Svájc és Norvégia is a legmagasabb árakat kínálja: 1,84–1,97 euró literenként.

Az árkülönbségekkel kapcsolatban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megosztott egy táblázatot a közösségi oldalán, ami alapján a védett magyar üzemanyagárak jelentősen alacsonyabbak a nyugat-európai országokénál, de a szomszédos országok többségéhez képest is.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×