A rendezvényen bemutatták az MCC Európai Tanulmányok Központja és a Migrációkutató Intézet által, az Ordo Iuris Intézettel együttműködésben készített új tanulmányt.

A Visszaszerezni az irányítást Brüsszeltől: az EU migrációs és menekültügyi politikáinak újranacionalizálása című elemzés azt vizsgálja, miért nem működik hatékonyan az Európai Unió menekültügyi és migrációs rendszere, és miért vezetnek a jelenlegi intézményi megoldások ismétlődő kudarcokhoz.

A konferenciát megnyitó beszédében Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója hangsúlyozta: első látásra jogi kérdésnek tűnhet a migrációs politika jövője, valójában azonban az európai mindennapokat és a kontinens közös tapasztalatát meghatározó problémáról van szó. Hozzátette: az elmúlt évtizedek tapasztalata szerint az úgynevezett közös migrációs politika ellenére Európa még mindig keresi a működő megoldásokat.

A főigazgató ismertetése szerint a számok jól mutatják a helyzet súlyosságát:

2014 és 2024 között mintegy 8,5 millió menedékkérőt regisztráltak, 2014 óta 7,4 millió illegális határátlépés történt, míg 2013 és 2023 között az Európai Unióban 29 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki.

Szalai Zoltán szerint a problémák egyik fő oka, hogy a politikai döntéshozatalt egyre inkább felváltja a bírói aktivizmus.

A főigazgató úgy vélekedett: amikor az Európai Unió Bírósága közös európai értékekre hivatkozva olyan koncepciókat vagy kvótákat kényszerít a tagállamokra, amelyeket azok nem fogadtak el, az a jogállamiság elvének félreértelmezéséhez vezethet. Felidézte azt is, hogy Magyarország napi egymillió eurós bírságot fizet az Európai Uniónak az illegális migráció elleni intézkedései miatt.

A tanulmányra hivatkozva elmondta: a jelenlegi helyzetre megoldást jelenthet, ha a migrációs és menekültügyi politika nagyobb mértékben visszakerül a tagállamok hatáskörébe. A javaslat egy három pillérre épülő ütemtervet vázol fel, amely a tagállami szuverenitás erősítését és a migrációs döntések demokratikus elszámoltathatóságának növelését célozza.

A konferenciát megnyitó panelben László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: a migráció témája továbbra is erős érdeklődést vált ki, ami szerinte azt jelzi, hogy a probléma megoldása még nem született meg.

A politikus hangsúlyozta: a migráció kérdése azért maradt napirenden Európában, mert a probléma kezelésére eddig nem született hatékony megoldás. Felidézte, hogy a 2014-es válság idején szerinte a nyitott határok politikája erősödött meg Európában, és az Európai Unió a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezését célzó mechanizmust is be kívánta vezetni, amely azonban végül nem valósult meg teljes körűen. Hozzátette: az Európai Bizottság ennek ellenére eljárást indított Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia ellen.

László András szerint az illegális migránsok visszatoloncolása továbbra is korlátozott hatékonyságú. Hivatkozása szerint az uniós adatok azt mutatják, hogy

azoknak az illegálisan tartózkodó személyeknek, akiknek el kellene hagyniuk az Európai Unió területét, mindössze mintegy 20 százalékát távolítják el ténylegesen.

A képviselő beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok és Európa eltérő módon reagált a migrációs kihívásokra. Mint mondta, az Egyesült Államok szigorította határvédelmét és az illegális bevándorlók kiutasítását, miközben egyes európai országok, például Spanyolország több százezer illegálisan tartózkodó személy jogi helyzetének rendezését jelentették be.

Hozzátette: más országokban, köztük Portugáliában és Írországban is erősödő társadalmi feszültségekről számolnak be a migrációval összefüggésben.

László András kitért az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumára is, amelynek egyes elemei ismét tartalmazzák a menedékkérők tagállamok közötti elosztásának lehetőségét. Hozzátette: a rendszer értelmében azok az országok, amelyek nem fogadnak be migránsokat, pénzügyi hozzájárulást fizethetnek.

A politikus szerint Európának hatékonyabb határvédelemre és a migrációs döntések feletti nagyobb nemzeti ellenőrzésre van szüksége. Úgy fogalmazott: a kontinens jövője szempontjából kulcsfontosságú a határok védelme, az európai identitás megőrzése és a tagállami szuverenitás erősítése a migrációs politikában.