A hadgyakorlatnak az a lényege, hogy gyakorolják a 2024-ben a NATO-n belül létrejött új stratégiát, új működési elvet. Az úgynevezett szövetségi reagáló erő arra hivatott, hogy bemutassa, hogy a NATO hogyan tud a lehető leggyorsabban reagálni a kihívásokra, veszélyekre akár katonai, akár logisztikai, akár műveleti értelemben – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, aki mondott egy példát is.

A hadgyakorlatok egy része a Balti-tengeren zajlott, és ebben török és spanyol hajók és katonai egységek vállalták a főszerepet. A gyakorlat azt volt hivatott bemutatni, hogy

ha például a Balti-tengeren kitör bármiféle konfliktus, és nyilván Oroszország ott sejlik a háttérben mint veszélyforrás, akkor a NATO még a Balti-tengerre is a lehető legrövidebb időn belül megfelelő egységeket tud csoportosítani akár még Törökországból és Spanyolországból is,

amik ugye nem éppen a közelben vannak, és gyors választ tudnak adni erre a kihívásra.

A hadgyakorlatnak volt egy nyilvános része, amin Bendarzsevszkij Anton is rész vett.

Két nap volt nyilvánosan is elérhető. Az egyik a partraszállás, ahol azt gyakorolták és mutatták be a NATO-erők, hogy a hajók felvonulása után hogyan tudnak partra szállni a lehető leggyorsabban búváregységekkel, tengerészgyalogosokkal, különleges erőkkel, drónegységek és kétéltű járművekkel. Ez egy eléggé látványos része volt a hadgyakorlatnak – mondta a szakértő.

A másik nap Bergenben volt, egy Hamburgtól délre található városban, ahol német katonai bázisok vannak. Ott azt mutatták be, hogyan tudnak együttműködni a különböző nemzetek a NATO-n belül. Voltak ott török, olasz, spanyol, német és cseh egységek is. Az egész hadgyakorlaton 11 nemzet vett részt, de ezen a konkrét bemutatón csak 5 vagy 6 ország volt jelen. Volt légierő, páncélos harci járműrészleg, gyalogság, és azt próbálták gyakorolni, hogy ezek a különböző egységek és nemzetek hogyan tudnak együttműködni, összehangoltan cselekedni, hogyan tudnak a lehető legrövidebb idő alatt összehangolt műveleteket végrehajtani. Ez is látványos volt éles lőszerrel, különböző országok felvonultatásával, és azt gondolom, hogy sikeresen lezajlott – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Nem voltak viszont jelen az amerikaiak. Erre a hivatalos magyarázat az, hogy amikor elkezdték tervezni ezt a konkrét hadgyakorlatot, akkor még nem volt semmilyen feszültség az európai országok és az Egyesült Államok között, akkor még Donald Trump sem került hatalomra. Minden ilyen gyakorlatot egyébként valóban egy-másfél évvel korábban elkezdik tervezni.

„Szóval ez volt a hivatalos magyarázat, de nem tudom, hogy közben változott-e a terv, vagy tényleg igaz ez a politikai magyarázat, hogy egyébként sem számoltak amerikai egységek részvételével” – tette hozzá a szakértő, aki szerint azzal együtt is

az európai országok hadgyakorlata mégiscsak egyfajta demonstráció is Donald Trump és az amerikai erők irányába:

azt mutatja meg, hogy a NATO európai országai, partnerei képesek önállóan cselekedni, ha az Egyesült Államok mondjuk valahol egy másik hadszíntéren van lefoglalva, legyen szó a Csendes-óceánról vagy a Közel-Keletről. A lényeg az, hogy az európai egységek az Európát fenyegető közvetlen veszélyekre saját erőből is tudnak azonnali választ adni. Aztán persze jöhetnek az amerikai egységek is, de a lényeg a szövetségi válasz a lehető legrövidebb idő alatt.

Mint a szakértő fogalmazott, azt nem lehet megmondani, az amerikaiak örülnek-e ennek, mivel nem voltak ott a gyakorlaton, és nem tudtak velük beszélni, de ha abból indulunk ki, hogy Donald Trump és JD Vance milyen beszédeket mond a NATO-ról és Európáról, akkor alapvetően pont ez lenne a céljuk. A nemzetbiztonsági stratégia is pont erről szólt.

Az lenne a cél, hogy Európa saját erőből is képes legyen megvédeni magát.

Nyilván az amerikai képességek mellett, amelyek kiegészítőként jelen kell, hogy legyenek, de az európai országok saját kapacitása elegendő kell, hogy legyen arra, hogy megvédjék Európát. Ez Trump üzenete, és ezt próbálják elérni, hogy az európai országok minél többet költsenek védelemre, és az Egyesült Államok itt inkább csak egy kiegészítő szerepbe kerüljön – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.