A World Weather Attribution (WWA) kutatói szerint a januári tűzvészhez hozzájárultak a forró, száraz és szeles időjárási körülmények, amelyeket a globális felmelegedés körülbelül háromszorosára növelt.

A csapadékmennyiség Chile és Patagónia érintett régióiban az elmúlt években jelentősen csökkent: Chilében 25 százalékkal, Patagóniában 20 százalékkal kevesebb eső esett a nyár elején, ami fokozta az erdőtüzek kialakulásának kockázatát – írja a Guardian alapján az Origo.

Egyre hevesebbek az erdőtüzek

Chilében a Biobío és Ñuble régiókban katasztrófahelyzetet hirdettek: a hőmérséklet 37 Celsius-fok fölé emelkedett, az erős szél pedig tovább terjesztette a lángokat. Argentínában a Los Alerces nemzeti park ősi fenyőit fenyegette a tűz, ahol több mint 3000 éves fák állnak. A kutatók hangsúlyozták, hogy a helyi kormányok tűzvédelmi költségvetésének csökkentése – például Javier Milei argentínai elnök politikája – súlyosbította a katasztrófa hatását.

Az ősi erdők és a biodiverzitás egyaránt szenvedtek. A klímaváltozással szembeni nem megfelelő felkészültség miatt a tüzek hatása jóval nagyobb lett, mint amilyennek lennie kellett volna.

A fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt a pusztító tüzek sokkal valószínűbbé váltak.

A tudósok szerint a szélsőséges időjárás csak fokozódni fog, amíg az emberiség nem hagy fel a fosszilis energiák használatával. A chilei helyzetet tovább súlyosbították a nem őshonos faültetvények, amelyek gyúlékonyabbak, és gyakran közvetlenül a települések mellett helyezkednek el.

A Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpont munkatársa szerint „az ilyen ültetvények veszélyeztetik a lakosságot, amit 2024-ben Valparaísóban már tragikusan megtapasztaltunk”.

A kutatók figyelmeztetnek: a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás nem előrejelzés, hanem már jelenlegi válság, amely sürgős cselekvést igényel a természet és az emberi közösségek védelmében.

A nyitókép illusztráció.