Sokan meghaltak Libanonban az izraeli légicsapásokban
Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint egy támadásban kilencen haltak meg és tizenheten sebesültek meg az ország keleti részén fekvő Nabi-Sítben. A főváros, Bejrút ellen intézett támadásokban legkevesebb két embert halt meg és hárman megsebesültek a hatóságok közlése szerint. Az NNA állami hírügynökség szerint támadás érte az ország déli részén fekvő Madzsal Samszt is, itt kilencen haltak meg. Az áldozatok valamennyien egy család tagjai voltak, közöttük nők és gyermekek. Biztonsági illetékesek közlése szerint támadás érte az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erőjének (UNIFIL) egyik állását is, a támadás következtében voltak veszteségek. Részleteket péntek este nem lehetett tudni, az ENSZ megfigyelő missziója nem adott ki közleményt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben. A libanoni egészségügyi minisztérium korábban közölte, hogy a konfliktus legutóbbi kiszélesedése óta több mint kétszázan haltak meg Libanonban. (MTI)
Katonai járművek gyártásába kezdhet a Volkswagen
Jelentős átalakulást és létszámcsökkentést helyezett kilátásba a napokban a Volkswagen üzemi tanácsának elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a konszern felkészült a jövőre, a vállalat „világos stratégiával” rendelkezik Katonai járművek gyártása nagy eséllyel opció lehet.
Botrány – kiderült, milyen siralmas állapotban van a brit hadiflotta
Az Irán elleni háború rávilágított a brit haditengerészet kétségbeejtő állapotára – ezt állítja több kommentátor annak kapcsán, hogy egy további hétbe telik, amíg egyetlen romboló megérkezik a rendeltetési helyére.
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.
A globális élelmiszer-ellátását is veszélybe sodorhatja az újabb öbölháború
A Hormuzi-szoros blokádja a nemzetközi mezőgazdaságra is kihat, mert akadályozza a műtrágya-szállításokat.
Így lehet béke Iránban – megszólalt Donald Trump
Donald Trump a Truth Socialon pénteken megjelent bejegyzésében kijelentette, hogy csak a feltétel nélküli megadást fogadja el Irántól, ha Teherán megállapodást akar.
„A bombázást talán túlélem, de megöl az állandó idegeskedés” – Teherán hétköznapjai
Az internetes blokád ellenére a BBC perzsa nyelvű szolgálata kapcsolatba lépett Iránban élő emberekkel, hogy megtudja, milyen a helyzet jelenleg az országban.
Gondba került Kuvait: nincs hova tenni az olajat
Megkezdték a termelés visszafogását, ez pedig az olajárak újabb emelkedését vetíti előre.
Kiderül, mit tud az Adria kőolajvezeték – indul a teszt
Megkezdődik szerdán az Adria kőolajvezeték 11 hónapos, hosszú távú kapacitásteszt-sorozata – közölte a Mol.
Az ENSZ szerint súlyos humanitárius helyzet van kialakulóban a Közel-Keleten
Súlyos humanitárius helyzet van kialakulóban a Közel-Keleten az Irán elleni háború, valamint az Izrael és a libanoni Hezbollah milícia közötti harcok hatására – jelentette ki pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Az ENSZ adatai szerint Libanonban már csaknem százezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben több tízezer ott élő szíriai kénytelen volt visszatérni Szíriába, noha az ottani állapotok még nem alkalmasak a fogadásukra. Az UNHCR szerint Iránban is mintegy százezer ember menekült el lakóhelyéről a konfliktus első napjaiban. Az UNHCR sürgősségi és programtámogatási igazgatója Genfben azt mondta: a kialakult helyzet "súlyos humanitárius vészhelyzet", amely azonnali nemzetközi beavatkozást igényel. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án légi offenzívát indított Irán ellen, amire a héten az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milícia rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt Izraellen szemben. Viszont Izrael is rendszeresen támadja a Hezbollah infrastruktúráját, általában előtte lakhelyük elhagyására szólítja fel tömegesen a támadni akart területek lakosait. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk pénteken figyelmeztetett: az izraeli kitelepítési utasítások komoly aggályokat vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog szempontjából, különösen a civilek kényszerrel történő áttelepítése miatt. Türk szerint Libanon a közel-keleti válság egyik legsúlyosabb gócpontjává válhat, ezért sürgős lépésekre van szükség az eszkaláció megfékezésére. (MTI)
Nincs lassítás a kutakon
Szombaton újból emelkedik a benzin és a gázolaj ára.
Washington ideiglenes fölmentést adott Indiának az orosz olajvásárlásra
Az Egyesült Államok az iráni háború miatt ideiglenesen 30 napos fölmentést adott Indiának, hogy tengeren lévő tartályhajókon rekedt orosz nyersolajat vásárolhasson. Az amerikai pénzügyminisztérium engedélye olyan orosz eredetű nyersolajra és kőolajtermékekre vonatkozik, amelyeket már hajókra rakodtak, és vevőkre várnak.
Az Irán elleni hatodik napja tartó amerikai-izraeli támadás jelentősen visszavetette az olajszállításokat a Közel-Keletről. India számára ez különösen fájó, mivel az ország a világ egyik legnagyobb nyersolaj-importőre és nagymértékben függ a Közel-Keletről érkező energiaszállítmányoktól, miközben le van zárva a Hormuzi-szoros a hajóforgalom elől.
Szijjártó Péter friss számokat közölt: sorra hozzák haza a gépeink a Közel-Keletről a magyarokat
Jordánia után pénteken Sarm es-Sejkbe, majd Rijádba, Maszkatba is indul honvédségi repülőgép, hogy elhozza az ott rekedt magyarokat. Emellett a Fly Dubai-jal kötött szerződésnek köszönhetően két gépen is több mint 300-an jutnak haza – mondta – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az InfoRádió Aréna című műsorában is mindenkit arra kért, hogy regisztráljon konzuli védelemre, mert például a rendkívüli légijáratokról is így lehet értesíteni őket.
Két nap, 170 ember: a honvédség is segíti a magyarok hazaszállítását a Közel-Keletről
170 magyar tért haza két nap alat
Donald Trump: az Egyesült Államok bátorítja a kurdokat az Irán elleni felkelésre
Az elnök a Reuters hírügynökségnek adott interjújában „csodálatosnak” nevezte, hogy a milíciák készek lennének az offenzívára, arra a kérdésre azonban, hogy Washington légi úton támogatná-e őket azt felelte, „ezt nem mondhatja meg”. Három, neve elhallgatását kérő kurd tisztségviselő az AP-nek elmondta, hogy vasárnap este telefonos egyeztetés zajlott az iráni helyzetről Donald Trump, valamint Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és Bafel Talabani, a a Kurd Hazafias Szövetség (PUK) vezetői között.
Szakértő: Oroszország lecsaphat Katar gázpiacára, ez rossz hír Európának
Oroszország még az EU-s szankciók előtt kivonulhat az európai gázpiacról, erről Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott a Rosszija 1 televíziónak. Utasítása szerint az orosz kormánynak a vállalatokkal együtt meg kell vizsgálnia az azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését. Hortay Olivér közgazdász szerint a kivonulás Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe hozná, de abban bízik, a vezetékes szállítás megmaradna.
Szijjártó Péter: pénteken már két menetrend szerinti járat közlekedik Dubaj és Budapest között
Az iráni légicsapások miatt a közel-keleti légtér jelentős része továbbra is zárva van, azonban a nap folyamán már két menetrend szerinti járat is közlekedik Dubaj és Budapest között – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon.
Donald Trump: fölösleges lenne egy szárazföldi invázió Iránban
Donald Trump amerikai elnök az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy Irán „mindent elveszített”. Kizárta egy szárazföldi hadművelet szükségességét, és megerősítette: Washington igényt tart arra, hogy beleszóljon a közel-keleti ország új vezetőjének kiválasztásába
Emmanuel Macron: Franciaország nem háborúzik
Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este az Instagramon azt közölte, hogy Franciaország „nem háborúzik” a Közel-Keleten, és nem is fog „beavatkozni” ott.
Emmanuel Macron kedd este bejelentette, hogy katonai erősítést küldött a közel-keleti térségbe – köztük a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hajót –, hogy megvédje állampolgárait és szövetségeseit, amelyekre megtorló csapásokat mért Irán, illetve hogy segítsen nekik „elfogni a drónokat, a rakétákat”. „Teljesen békés módon mozgósítunk, hogy megpróbáljuk biztosítani a tengeri forgalmat” – fogalmazott.
Irán számít egy szárazföldi támadásra is
Irán felkészült egy szárazföldi támadásra a területén - jelentette ki az iráni külügyminiszter az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban. Abbász Aragcsi egyben elutasított minden tárgyalást az Egyesült Államokkal, és leszögezte: Irán nem kért tűzszünetet.
Arra kérdésre, hogy tart-e egy esetleges amerikai szárazföldi inváziótól, az iráni külügyminiszter kijelentette: „Nem, számítunk rá.” Hozzátette: „bízunk benne, hogy szembe tudunk velük szállni, és nagy katasztrófa lesz a számukra”. A jelenlegi konfliktus kapcsán Aragcsi megjegyezte, hogy „ebben a háborúban nincsen győztes”. Hozzátette, hogy az ő győzelmük „az ismételt ellenállás a törvénytelen célokkal szemben”. A légitámadásokban megölt Ali Hamanei legfőbb iráni vallási és politikai vezető utódlása kapcsán a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy meg kell várni, amíg a Bölcsek Tanácsa megválasztja az új vezetőt. Elutasította, hogy Trump kijelentette: neki személyesen is részt kell vennie az új vezető kiválasztásában. „Ez teljességgel az iráni nép ügye, és senki sem avatkozhat be” – mondta.
Irán állítja: felkészült a szárazföldi invázióra is – a háború pénteki hírei percről percre
Irán felkészült egy szárazföldi támadásra a területén - jelentette ki az iráni külügyminiszter az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban. Abbász Aragcsi egyben elutasított minden tárgyalást az Egyesült Államokkal, és leszögezte: Irán nem kért tűzszünetet.





