Infostart.hu
eur:
355.7
usd:
312.57
bux:
139468.07
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tartandó szavazás elõtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. október 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Némi európai megkönnyebbülés és „atombomba jellegű mellbe rúgás” az uniós csúcson

A transzatlanti kapcsolatok szinte példa nélküli feszültsége előzte meg a davosi világgazdasági fórumot az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos politikája miatt. A svájci üdülőhelyen tartott találkozón a nyilatkozatok szerint végül sikerült elásni a Washington és Brüsszel közötti csatabárdot, Európa azonban teljes mértékben aligha lélegezhet fel. Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok és Európa között a tüzet „oltani próbálják, nem hevíteni”, ugyanakkor az Ukrajna 800 milliárd dolláros támogatásáról szóló uniós terv „atombomba jellegű mellbe rúgás”.

A csütörtök késő esti brüsszeli csúcs utáni első értékelések közös nevezője szerint az unió megkönnyebbülhet, de az éberség elengedhetetlen.

A ZDF német közszolgálati televízió Friedrich Merz kancellárt idézte. Merz a davosi fórumon az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos politikáját közvetve ugyan, de élesen bírálta. Az uniós csúcs után már úgy vélekedett, hogy Trump visszakozása Európa sikere. A kancellár arra utalt, hogy az elnök elállt az erő alkalmazásától, és felhagyott azzal a fenyegetésével is, hogy több európai országgal, köztük Németországgal szemben büntetővámokat vezessen be.

Merz szerint az unió tagországainak sikerült bizonyítaniuk, hogy az európai térfélen az egység és az eltökéltség valóban változást hozhat.

Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Európának a történtekből le kell vonnia a következtetéseket. Az EU országainak erősíteniük kell védelmi képességüket és gazdasági versenyképességüket is. A NATO európai tagállamainak rendelkezniük kell azzal a képességgel, hogy megvédjék önmagukat – tette hozzá.

Ugyancsak a ZDF idézte a dán miniszterelnököt, Mette Frederiksent, aki erősebb NATO-jelenlétet sürgetett az Északi-sarkvidéken.

„Álllandó NATO-jelenlétre van szükség, beleértve Grönlandot és környékét is” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Dánia szuverén állam, és Grönland „nem eladó”. Országának szuverenitása olyan vörös vonal, amely a demokatikus értékek alapvető eleme.

Azt viszont természetesnek nevezte, hogy tárgyaljanak az Egyesült Államokkal az Északi-sarkvidék biztonságát célzó közös együttműködésről.

Frederiksen szerint az elmúlt napok bizonyították, hogy milyen erős az EU, ha egységet sugároz. „Tanultunk valamit, és az eredmények lenyűgözőek” – értékelte, megköszönve mindenkinek a támogatást.

A dpa német hírügynökség idézte Ursula von der Leyent.

Az Európai Bizottság elnöke elismerte Európa mulasztásait Grönland és az Észak-sarkvidék ügyében.

Von der Leyen szerint túl keveset fektettek be Grönland és az Északi-sarkvidék biztonságába. „Elérkezett az idő arra, hogy ezen a téren fokozatot váltsunk” – hangsúlyozta az EU első számú vezetője.

Az ORF osztrák közszolgálati médium a francia elnököt idézte. Emmanuel Macron a brüsszeli csúcs után óva intett az önelégültségtől. Elismerte ugyan, hogy a helyzet most „elfogadhatóbb”, de hozzátette, hogy éberségre van szükség. Marcon utalt arra, hogy a csúcson több uniós állam és kormányfő is hangsúlyozta az európai egység szükségességét. „Ha Európa egységes választ fogalmaz meg, tiszteletet parancsolhat magának” – hangsúlyozta a francia államfő.

Ugyancsak az ORF idézte Christian Stocker osztrák kancellárt, aki a transzatlanti kapcsolatok rendkívül nehéz szakaszáról beszélt. Szerinte a jövő mutatja meg, hogy a keletkezett helyrehozhatók-e. Az amerikai katonai fenyegetés és a vámok visszavonása mindenesetre lépést jelentenek a feszültség enyhítése felé, ami örvendetes – fogalmazott az osztrák kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, továbbra is a Hormuzi-szoros felügyelete a fő téma, de jelentősnek mondható fejlemény egyelőre nincs. A Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban elmondta: a Trump-adminisztráció győzelemként próbálja beállítani a korábbi megállapodást Iránnal, a gyakorlatban azonban az látható, hogy ez a megállapodás inkább az iráni félnek kedvez.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Új történelmi csúcson járt az OTP!

Új történelmi csúcson járt az OTP!

Az ázsiai tőzsdéken többnyire pluszos kereskedést láthattunk ma reggel, ezt követően viszont Európában mérsékelt esés bontakozott ki. A magyar tőzsde a délelőtti emelkedést követően lefordult a nap második felében, de az OTP ma is új történelmi csúcsra ment. A dollár elmúlt napokban látott erősödésének hatására erős nyomás alá kerültek a nemesfémek is, az esés pedig szerdán reggel is folytatódott, napközben azonban látványos fordulat figyelhető meg. Gazdasági események szempontjából elsősorban a közel-keleti eseményekre, valamint Kevin Warsh Fed-elnök szavaira lesz érdemes ma figyelni a délutáni órákban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×