Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.59
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje nyilatkozik az Európai Unió külügyi tanácsának videókonferencia keretében tartott nem hivatalos tanácskozása után Brüsszelben 2025. november 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb szankciók az oroszokra, az EU célba veszi az orosz árnyékflottát

Az Európai Unió külügyminiszterei szankciókat vetettek ki az úgynevezett árnyékflottára, amelyek segítségével Oroszország megkerüli az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett uniós büntetőintézkedéseket.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn Brüsszelben hangsúlyozta: az újabb szankciós intézkedések nemcsak 40 további hajót érintenek, hanem az ezeket működtető és segítő szereplőket is, azzal a céllal, hogy megfosszák Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges forrásoktól. Hozzátette: az EU elérte a kétmillió lőszer leszállítására vonatkozó kezdeményezés célját is, ami elengedhetetlen Ukrajna védekezőképességének fenntartásához.

Kaja Kallas rámutatott: Ukrajna biztonsága nemcsak európai, hanem transzatlanti érdek is. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-hoz az elmúlt években csatlakozó országok - köztük Svédország, Finnország és a balti államok - éppen azért keresték a szövetség védelmét, hogy elkerüljék egy esetleges orosz támadás kockázatát. Figyelmeztetett: ha Ukrajna nem kap megfelelő védelmet, más régiók is veszélybe kerülhetnek.

A főképviselő beszélt az Ukrajna finanszírozását szolgáló jóvátételi hitelről is, amely Oroszország befagyasztott vagyonán alapulna.

Kiemelte: ez egy rendkívül fontos hét a finanszírozási kérdések szempontjából. Több lehetőség van az asztalon, amelyeket a csütörtökön kezdődő EU-csúcson fognak megvitatni a tagállamok vezetői. Mint mondta, addig nem zárulhat le a tanácskozás, amíg nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról.

„Ez a jóvátételi hitel, és ezen dolgozunk. Még nem tartunk ott, és egyre nehezebb, de végezzük a munkát” – tette hozzá.

Kiemelte: a konstrukció nem az európai adófizetőket terhelné, és egyértelmű üzenetet küldene arról, hogy az agressziónak következményei vannak. Hozzátette: a döntés minősített többségi szavazással is elfogadható, bár fenntartása, Belgium teljes támogatása nélkül, egyre nehezebb. "Náluk van az eszközök többsége, és fontos, hogy benne legyenek mindenben, amit teszünk" - mondta.

Kaja Kallas hangsúlyozta: az EU célja a tartós tűzszünetet és fenntartható békét eredményező megállapodás elérése, ugyanakkor leszögezte: az agresszor megbékítése nem vezet békéhez. Mint mondta, a történelem azt mutatja, hogy az agresszió jutalmazása újabb agresszióhoz vezet, ezért elengedhetetlen az elszámoltathatóság és az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartása.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×