Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Friedrich Merz német kancellár (j) és Lars Klingbeil pénzügyminiszter az új összetételű kabinet heti ülésén a berlini kancellári hivatalban 2025. május 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Szétrobbanthatja a német koalíciót a vagyonosok megadóztatása

A gazdaságpolitika frontján forró ősz vár a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalícióra, és e tét nemcsak a szociális állam, hanem akár még a kormánykoalíció jövője is.

Sem a CDU/CSU, sem az SPD nem hajlandó engedni: előbb a pénzügyminiszter, egyben alkancellár Lars Klingbeil hangsúlyozta ismét hogy a 2027-ben fenyegető mintegy 30 milliárd eurós költségvetési hiány miatt elengedhetetlen a legjobban keresők, illetve a magas jövedelműek megadóztatására. A miniszter – aki az SPD első számú vezetője is – az ARD közszolgálati médiumban azzal érvelt, hogy semmilyen opció nem hagyható figyelmen kívül.

Klingbeil utalt arra az elemzők által már többször is hangoztatott tényre, hogy egyetlen korábbi kormánykoalíció szembesült akkora költségvetési hiánnyal, mint a mostani. A hiány csökkentése érdekében „nyitva kell hagynunk minden lehetőséget” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus, aki szerint ez elengedhetetlen a 30 milliárd eurós hiány megszüntetése érdekében. Óva intett ugyanakkor attól, hogy ezzel összefüggésben a jóléti állami juttatások megnyirbálására támaszkodjanak.

A megtakarítást nem a nyugdíjakon és nem is az egészségügyön, általánosságban nem a jóléti állam juttatásain kell végrehajtani – jelentette ki Klingbeil, aki szerint olyan átfogó csomagra van szükség, amely „igazságos és kiegyensúlyozott”. Az SPD első számú politikusa már korábban is hangsúlyozta, hogy pártja ennek jegyében ragaszkodik a gazdagabb rétegek, illetve a vállalatok megadóztatásához. „Azoknak, akik magas keresettel és nagy vagyonnal rendelkeznek, ki kell venniük a részüket a társadalom igazságosabbá tételéből” – érvelt a miniszter. Klingbeil ugyanakkor fontosnak nevezte azt is, hogy a vitát mindennek ellenére ne a 2027-es költségvetésről kezdjék, hanem az elkövetkező hetek teendőiről.

Friedrich Merz szinte azonnal válaszolt helyettesének. A ZDF-nek adott vasárnap esti interjúban ismételten elutasította az SPD által követelt adóemeléseket. A kancellár már a korábbiakban is arra hivatkozott, hogy a kormányalakítást megelőzően kidolgozott koalíciós megállapodásban erről nem volt szó. „Ez a koalíciós megállapodás érvényes” – hangoztatta Merz, ugyanakkor az SPD-vel szemben békülékenyebb hangot ütött meg. Szerinte nem azt kell keresni, ami elválasztja egymástól a koalíciós pártokat, hanem azt, ami lehetővé teszi, hogy felelősségteljesen kormányozzanak.

A kancellárnál keményebben fogalmazott a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke. Markus Söder szerint szó sem lehet adóemelésről. „Ellenkezőleg, csökkentenünk kell az adókat” – hangoztatta a bajor politikus.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×