Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron két órán át kérlelte Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök - hivatalának tájékoztatása szerint - abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A nyugati országok - fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben - "a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el".

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni - hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte a francia elnöki hivatal.

A Kreml közlése szerint a két vezető kiemelte Oroszország és Franciaország különleges felelősségét az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként a béke és biztonság megőrzésében, egyebek között a Közel-Keleten, valamint az atomfegyverek elterjedését tiltó globális szabályrendszer fenntartását illetően.

A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Macron részletesen megvitatták a közel-keleti helyzetet is különös tekintettel az iráni-izraeli konfliktusra, valamint az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadásokra.

A két vezető egyetértett abban, hogy tiszteletben kell tartani Irán törvényes jogát az atomenergia békés célú felhasználására, ugyanakkor Teheránnak az atomsorompó-egyezményből fakadó kötelezettségeit is teljesítenie kell, ideértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés folytatását is. Egyben meggyőződésüket fejezték ki, hogy diplomáciai úton kell rendezni az iráni atomprogram körül kialakult helyzetet és az egyéb vitás kérdéseket a Közel-Keleten.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×