Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron két órán át kérlelte Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök - hivatalának tájékoztatása szerint - abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A nyugati országok - fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben - "a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el".

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni - hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte a francia elnöki hivatal.

A Kreml közlése szerint a két vezető kiemelte Oroszország és Franciaország különleges felelősségét az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként a béke és biztonság megőrzésében, egyebek között a Közel-Keleten, valamint az atomfegyverek elterjedését tiltó globális szabályrendszer fenntartását illetően.

A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Macron részletesen megvitatták a közel-keleti helyzetet is különös tekintettel az iráni-izraeli konfliktusra, valamint az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadásokra.

A két vezető egyetértett abban, hogy tiszteletben kell tartani Irán törvényes jogát az atomenergia békés célú felhasználására, ugyanakkor Teheránnak az atomsorompó-egyezményből fakadó kötelezettségeit is teljesítenie kell, ideértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés folytatását is. Egyben meggyőződésüket fejezték ki, hogy diplomáciai úton kell rendezni az iráni atomprogram körül kialakult helyzetet és az egyéb vitás kérdéseket a Közel-Keleten.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×