Infostart.hu
eur:
355.91
usd:
305.96
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Emmanuel Macron két órán át kérlelte Vlagyimir Putyint, hogy fejezze be a háborút

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök - hivatalának tájékoztatása szerint - abban a telefonbeszélgetésben, amelyet csaknem hároméves szünet után kedden folytatott francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.

A Kreml emlékeztetett arra, hogy a két államfő legutóbb 2022. szeptember 11-én beszélt egymással.

A nyugati országok - fogalmazott Putyin a kétórás beszélgetésben - "a harcok elnyújtását célzó irányvonalat követik, amikor a kijevi rezsimet különböző korszerű fegyverekkel látják el".

A tartós ukrajnai rendezéshez a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni, és az új területi realitásokat kell figyelembe venni - hangsúlyozta az orosz államfő.

Macron tűzszünetre és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások megkezdésére hívta fel az orosz elnököt.

A felek beszéltek az iráni válságról is. Macron azt hangsúlyozta, hogy Iránnak be kell tartania az atomsorompó-egyezmény előírásait, és teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte a francia elnöki hivatal.

A Kreml közlése szerint a két vezető kiemelte Oroszország és Franciaország különleges felelősségét az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaiként a béke és biztonság megőrzésében, egyebek között a Közel-Keleten, valamint az atomfegyverek elterjedését tiltó globális szabályrendszer fenntartását illetően.

A Kreml tájékoztatása szerint Putyin és Macron részletesen megvitatták a közel-keleti helyzetet is különös tekintettel az iráni-izraeli konfliktusra, valamint az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadásokra.

A két vezető egyetértett abban, hogy tiszteletben kell tartani Irán törvényes jogát az atomenergia békés célú felhasználására, ugyanakkor Teheránnak az atomsorompó-egyezményből fakadó kötelezettségeit is teljesítenie kell, ideértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés folytatását is. Egyben meggyőződésüket fejezték ki, hogy diplomáciai úton kell rendezni az iráni atomprogram körül kialakult helyzetet és az egyéb vitás kérdéseket a Közel-Keleten.

A két vezető elhatározta, hogy összehangolják erőfeszítéseiket, és hamarosan folytatják az egyeztetést.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×