Infostart.hu
eur:
379.12
usd:
319.31
bux:
129447.89
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
kerítés, szögesdrót, szögeskerítés,
Nyitókép: Pexels.com

Gönczi Róbert: az új lengyel elnök változást hozhat az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban is

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Lengyelország és az Európai Bizottság közötti konfliktus nem csillapodik, hiába váltott kormányt Varsó. Donald Tusk miniszterelnök új migrációs intézkedései ugyanis ismét feszültségeket gerjesztettek Brüsszellel.

Az Európai Bizottság és a lengyel kormány migrációs álláspontja gyakran nem találkozik. 2015 és 2023 között a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság részéről a Beata Szydlo-, majd a Mateusz Morawiecki-kormány is elutasította a kvótákat, a migráció ügyében a hatásköröket a nemzeti érdekszférán belül szerette volna tartani, a határvédelemre fókuszált, elutasította az EU migrációs reformjait. Ezt azzal büntette az Európai Bizottság, hogy napi bírságot szabott ki Lengyelországra, és a Covid helyreállítási alapból járó forrás egy részét is felfüggesztette.

A Donald Tusk-féle Polgári Koalíció azzal kampányolt, hogy sokkal kedélyesebb viszonyt tervez kialakítani az Európai Bizottsággal. Bár a választáson a Jog és Igazságosság vitte el a legtöbb szavazatot, nem tudott kormányt alakítani, ezután jött létre a Donald Tusk-féle Polgári Koalíció együttműködése a Lengyelország 2050 párttal, a Lengyel Néppárttal és a baloldali Levicával (Új Baloldal).

„Azt látjuk, hogy hasonló politikát érvényesítenek a migráció kérdéskörében, mint elődjük. A menedékkérelmeket nemrég ideiglenesen felfüggesztették, ez válasz a fehérorosz határon kialakult válságra. Határvédelmi programot indítottak Keleti Pajzs néven Fehéroroszország és Kalinyingrád határai mentén, valamint elutasították a migrációs és menekültügyi paktumot. Ezt az Európai Bizottság ismételten büntette, így jogi lépéseket tett és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba. Ezek a kormánydöntések azonban belső feszültséget is okoztak, ugyanis a Donald Tusk-féle Polgári Platform és a Lengyel Néppárt sokkal kritikusabban áll a migráció kérdésköréhez, mint a Lengyelország 2050 vagy a Levica" – mondta az InfoRádióban Gönczi Róbert.

A fehérorosz határ megerősítése Lengyelország számára különösen fontos. Az ott zajló folyamat neve szaknyelven „a migráció instrumentalizálása”, ami a Migrációkutató Intézet elemzője szerint leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Feréroroszország politikai nyomásgyakorló eszközként szervezi a migrációt Lengyelországgal szemben, migránsokat kényszerít át a határán. Elmondása szerint ez bevett politikai, hibrid hadviselésbeli módszer, aminek oka, hogy Lengyelország NATO- és EU-tag, és kritikusan lép fel Oroszországgal és a vele államuniós szerződésben lévő Fehéroroszországgal szemben. Ez a válság 2021 óta tart – tehát korábban kezdődött, mint az ukrajnai háború eszkalációja –, és folyamatos migrációs nyomást helyez a lengyel–fehérorosz határra. A helyzetet a lengyelek olyan reakciókkal próbálják meg kezelni, mint a határkerítés építése vagy a hadsereg kivezénylése a határvédelem érdekében.

Lengyelországban változás jöhet az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban is. Az elnökválasztás első fordulója után két jelölt maradt versenyben: június 1-jén a Donald Tusk által támogatott Rafal Trzaskowski (a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje) és a Jog és Igazságosság által támogatott, ellenzéki Karol Nawrocki száll ringbe az államelnöki pozícióért. Gönczi Róbert felidézte: az első forduló szoros, mindössze két százalékos különbséggel zárult, és mind a két jelölt azt hangsúlyozta, hogy az ukrán menekültekkel kapcsolatos bevándorlási politika szigorítása fontos és megfontolandó.

Trzaskowski visszafogottabb hangot ütött meg ebben Nawrockinál, és inkább a szabályozásra, a támogatások csökkentésére koncentrálna, míg Nawrocki már olyasmiket is említett, hogy ideje lenne az ukrán munkavállalóknak hazatérniük Ukrajnába, hogy segítsék az ország újjáépítését – összegzett a Migrációkutató Intézet elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×