Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
kerítés, szögesdrót, szögeskerítés,
Nyitókép: Pexels.com

Gönczi Róbert: az új lengyel elnök változást hozhat az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban is

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Lengyelország és az Európai Bizottság közötti konfliktus nem csillapodik, hiába váltott kormányt Varsó. Donald Tusk miniszterelnök új migrációs intézkedései ugyanis ismét feszültségeket gerjesztettek Brüsszellel.

Az Európai Bizottság és a lengyel kormány migrációs álláspontja gyakran nem találkozik. 2015 és 2023 között a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság részéről a Beata Szydlo-, majd a Mateusz Morawiecki-kormány is elutasította a kvótákat, a migráció ügyében a hatásköröket a nemzeti érdekszférán belül szerette volna tartani, a határvédelemre fókuszált, elutasította az EU migrációs reformjait. Ezt azzal büntette az Európai Bizottság, hogy napi bírságot szabott ki Lengyelországra, és a Covid helyreállítási alapból járó forrás egy részét is felfüggesztette.

A Donald Tusk-féle Polgári Koalíció azzal kampányolt, hogy sokkal kedélyesebb viszonyt tervez kialakítani az Európai Bizottsággal. Bár a választáson a Jog és Igazságosság vitte el a legtöbb szavazatot, nem tudott kormányt alakítani, ezután jött létre a Donald Tusk-féle Polgári Koalíció együttműködése a Lengyelország 2050 párttal, a Lengyel Néppárttal és a baloldali Levicával (Új Baloldal).

„Azt látjuk, hogy hasonló politikát érvényesítenek a migráció kérdéskörében, mint elődjük. A menedékkérelmeket nemrég ideiglenesen felfüggesztették, ez válasz a fehérorosz határon kialakult válságra. Határvédelmi programot indítottak Keleti Pajzs néven Fehéroroszország és Kalinyingrád határai mentén, valamint elutasították a migrációs és menekültügyi paktumot. Ezt az Európai Bizottság ismételten büntette, így jogi lépéseket tett és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba. Ezek a kormánydöntések azonban belső feszültséget is okoztak, ugyanis a Donald Tusk-féle Polgári Platform és a Lengyel Néppárt sokkal kritikusabban áll a migráció kérdésköréhez, mint a Lengyelország 2050 vagy a Levica" – mondta az InfoRádióban Gönczi Róbert.

A fehérorosz határ megerősítése Lengyelország számára különösen fontos. Az ott zajló folyamat neve szaknyelven „a migráció instrumentalizálása”, ami a Migrációkutató Intézet elemzője szerint leegyszerűsítve azt jelenti, hogy Feréroroszország politikai nyomásgyakorló eszközként szervezi a migrációt Lengyelországgal szemben, migránsokat kényszerít át a határán. Elmondása szerint ez bevett politikai, hibrid hadviselésbeli módszer, aminek oka, hogy Lengyelország NATO- és EU-tag, és kritikusan lép fel Oroszországgal és a vele államuniós szerződésben lévő Fehéroroszországgal szemben. Ez a válság 2021 óta tart – tehát korábban kezdődött, mint az ukrajnai háború eszkalációja –, és folyamatos migrációs nyomást helyez a lengyel–fehérorosz határra. A helyzetet a lengyelek olyan reakciókkal próbálják meg kezelni, mint a határkerítés építése vagy a hadsereg kivezénylése a határvédelem érdekében.

Lengyelországban változás jöhet az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban is. Az elnökválasztás első fordulója után két jelölt maradt versenyben: június 1-jén a Donald Tusk által támogatott Rafal Trzaskowski (a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje) és a Jog és Igazságosság által támogatott, ellenzéki Karol Nawrocki száll ringbe az államelnöki pozícióért. Gönczi Róbert felidézte: az első forduló szoros, mindössze két százalékos különbséggel zárult, és mind a két jelölt azt hangsúlyozta, hogy az ukrán menekültekkel kapcsolatos bevándorlási politika szigorítása fontos és megfontolandó.

Trzaskowski visszafogottabb hangot ütött meg ebben Nawrockinál, és inkább a szabályozásra, a támogatások csökkentésére koncentrálna, míg Nawrocki már olyasmiket is említett, hogy ideje lenne az ukrán munkavállalóknak hazatérniük Ukrajnába, hogy segítsék az ország újjáépítését – összegzett a Migrációkutató Intézet elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×