A pápaválasztás menete egy pápai dokumentumokban lefektetett hosszú és nagyon precíz szabályozás, amelynek az egyes állomásai napról napra, percről percre követik egymást.

Hétfő délelőtt a szolgálattevők, beleértve a liftest, az orvost, mindazon személyeket, akik találkozhatnak akár a szálláshelyükön, akár azon az útvonalon, amelyen közlekednek a bíborosok majd a Sixtus-kápolnáig, titoktartási esküt tesznek. Ezzel párhuzamosan délelőtt és délután a bíborosi testület ugyanúgy ülésezik, ahogy ezt az előző napokban is megtették, ahol „kvázi” előkészítik a pápaválasztást, illetve megvitatják az egyház helyzetét, az egyház előtt álló kihívásokat – ismertette az InfoRádióban Kuzmányi István, megjegyezve: Rómában borult idő van, esik az eső, olyan, mintha egy picit az időjárás is rákészülte a szerdán kezdődő eseményre.

A konklávé zárt ajtók mögött, teljesen elzárva a világtól, a Vatikán területén fog zajlani. A „legdedikáltabb” helyszín a Sixtus-kápolna, ahová csak és kizárólag azok a választókorú bíborosok mehetnek be, akik a széküresedés pillanatában, ami jelen esetben egyet jelent Ferenc pápa halálának a napjával, még nem töltötték be a 80. életévüket. A konklávé szó amúgy magyarul azt jelenti, hogy kulcsra zárva, miután a történelmi hagyományban volt olyan, hogy szó szerint bezáráták a választókorú bíborosokat – jegyezte meg a Magyar Kurír főszerkesztője. Napjainkban természetesen nem zárják, falazzák be a bíborosokat, hiszen a szállás- és étkezési helyük nem a Sixtus-kápolnában található, és az egyéb liturgikus cselekmények sem ott történnek a pápaválasztás idején, hanem a Sixtus-kápolna mellett található Szent Pál-kápolnában.

Meddig tarthat a konklávé?

A konklávék történetében a leghíresebb az úgynevezett viterbói választás volt a középkor vége felé, ami majdnem három évig tartott, de a XX. és XXI. századi pápaválasztások átlagosan három nap alatt megtörténtek.

A legutóbbi négy pápa esetében az átlagszám már csak két nap, sőt, Benedek és Ferenc pápa esetében a második napon megtörtént a választás – idézte fel Kuzmányi István.

Egy pápa megválasztásához alapvetően két dolog, kétharmados többség, illetve az szükségeltetik, hogy a pápajelölt elfogadja a pápaságot. A főszerkesztő kiemelte: a kétharmados többségtől semmilyen módon, semmilyen feltétellel nem lehet eltérni a leírt apostoli konstitúció szerint, amit utoljára XVI. Benedek módosított, hangsúlyozva ezt a szempontot. Amikor megvan az adott személy, a Sixtus-kápolna középére szólítják, ahol nyilatkozna kell, hogy elfogadja-e a döntést. Abban a pillanatban, hogy igent mond, teljes joggal a római katolikus egyház vezetőjévé válik. Kuzmányi István megjegyezte, egy királysággal összehasonlítva, ahol szokott lenni beiktatási ceremónia, koronázás, itt ilyen nincsen, tehát ahogy kimondja az igent, és a Vatikánon kívül tartózkodók látni fogják, hogy felszáll a fehér füst, onnantól teljes jogú pápája van az egyháznak.

A pápa, azon felül, hogy lelkipásztori vezető, egyben a Vatikán állami vezetője, államfője is; a lateráni, illetve egyéb államközi szerződések alapján Vatikán egy szuverén állam. Tehát amikor legutóbb 2023-ban Ferenc pápa Magyarországra látogatott, az apostoli látogatás is volt, de egyben egy államfőinek is minősülő is – tette hozzá.

A szolgálattevői – nem bíborosi – eskütételek után a bíborosok beköltözése következik a Vatikán területére, a Szent Márta-házba. Ezt kedd délután, este vagy szerda délelőtt tehetik meg.

Utóbbi egy fontos határidő, mert szerda délelőtt 10 órakor a Szent Péter-bazilikában kezdődik az a szentmise, amelyben az új pápáért fognak majd könyörögni, amelyet a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re bíboros fog tartani.

Ezt követően következik majd egy kis szünet, majd szerda délután fognak gyülekezni a Pál-kápolnába, és onnan a Mindenszentek litániáját énekelve vonulnak át a bíborosok a Sixtus-kápolnába, ahol ők is leteszik a konklávé kapcsán titoktartási esküjüket, bezárulnak azok a bizonyos kapuk és megkezdődik az első választási forduló a konklávén.