Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az első sorban (b-j) Brigitte Macron és férje, Emmanuel Macron francia államfő, Alexander Stubb finn elnök, Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump, a második sorban Andrzej Duda lengyel államfő (j) és Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök (j2) Ferenc pápa gyászszertartásán a vatikáni Szent Péter téren 2025. április 26-án, a pápa temetésének napján. A római katolikus egyházfő húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el vatikáni otthonában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Sajtóértesülés: Macron megpróbált beavatkozni a pápaválasztás folyamatába

Olasz és francia lapértesülések szerint Emmanuel Macron francia elnök megpróbált beavatkozni a pápaválasztás folyamatába, de Erdő Péter bíboros tájékoztatta erről a bíborosi kart, kérve azt, hogy utasítsák vissza a külső befolyásolási kísérletet.

A Tribune Chretienne francia katolikus portál beszámolója szerint Erdő Péter arról tájékoztatta a konklávé előtt a Vatikánban tanácskozó bíborosokat, hogy Macron elnök kapcsolatba lépett öt francia bíborossal, hogy megakadályozzák a konzervatív Robert Sarah kardinális esetleges megválasztását – írja az atv.hu.

„Az Esztergom-Budapest érsekének legutóbbi kijelentései komoly kérdéseket vetnek fel a következő konklávé kulisszái mögött zajló hatalmi játszmákról. Ha Macron elnök és francia bíborosok összefogása beigazolódik, az mélyreható következményekkel járhat a katolikus egyház jövőjére nézve” – fogalmaz a francia lap.

Az információt olasz lapértesülésekre hivatkozva feltételes módon a Le Monde is megírta, miszerint Emmanuel Macron, aki Ferenc pápa temetésére utazott Rómába, a francia nagykövetség székhelyén, a Villa Bonaparte-ban összehívta az öt francia bíborost, és arra kérte őket, hogy ellenezzék a konzervatív afrikai pápaesélyes, Robert Sarah bíboros megválasztását.

Az InfoVaticana római portál szerint Erdő Péter jelezte a Bíborosi Kollégium tagjainak, hogy elfogadhatatlan egy világi politikai vezető ilyen beavatkozása a konklávé munkájába.

A 79 éves guineai Robert Sarah bíborost a konzervatív irányzat vezető alakjának tartják az egyházon belül.

Jelenleg öt francia kardinális jogosult szavazni a konklávén: Jean-Marc Aveline bíboros, Marseille érseke, François-Xavier Bustillo bíboros, Ajaccio püspöke, Dominique Mambertibíboros, az Apostoli Signatura legfelsőbb bíróságának prefektusa, Christophe Pierre bíboros, washingtoni apostoli nunciusa és Philippe Barbarin bíboros, Lyon emeritus érseke.

A Tribune Chretienne azt állítja, hogy a szóban forgó francia bíborosok egy olyan progresszív irányvonalat képviselnek, ami közel áll a Ferenc pápa vezetéséhez, és ellenzik a szigorúbb, doktrinális és hagyományos kormányzáshoz való visszatérést.

Mint a francia lap írja, a francia elnöknek „egy világi állam államfőjeként nem lehet feladata, hogy befolyásolja Szent Péter utódjának kiválasztását. Bármilyen ilyen kísérlet megkérdőjelezné a konklávé függetlenségét és az egyház szabadságát, hogy a Szentlélek szerint, és nem a pillanatnyi érdekek szerint döntsön”.

Az új pápa személyéről döntő konklávé május 7-én ül össze a vatikáni Sixtus-kápolnában. A szavazáson várhatóan 133 bíboros vesz rész, a választásra jogosult főpapok közül ketten egészségi okokból nem tudnak Rómába utazni, egy olasz bíboros pedig önként lépett vissza, miután pénzügyi visszaélések vádjával első fokon elítélte a vatikáni bíróság.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×