Számos rekord dől meg a május 7-én kezdődő vatikáni konklávén, az alapvetően a Sixtus-kápolnában zajló folyamat végén megválasztják a 267. pápát. „Legek” is vannak, át is tekintjük őket.

A legtöbb

A Ferenc pápa húsvéthétfői halála miatt szükségessé vált pápaválasztáson vesz részt az eddigi legtöbb bíboros, szám szerint 133. A szám lehetett volna 136 is, de a londoni ingatlanbotrány miatt eljárás alá vont és el is ítélt Giovanni Angelo Becciu bíboros a napokban végre kimondta, amit a Vatikán elvárt tőle – és amitől Ferenc pápa egyébként is eltiltotta –: nem küzd tovább azért, hogy részt vehessen a konklávén, ennek bejelentését a Vatikán meg is köszönte neki. Két további pásztor egészségügyi okokból nem utazott el a Vatikánba, noha a konklávét titoktartás esküjének terhe alatt dolgozó orvosi stáb is segíti. A 133-as szám is csökkenhet egyébként, mert még április utolsó napjaiban is tucatnyian hiányoztak a bíborosok konklávét előkészítő üléseiről, illetve a kilencnapos gyászidőszak szertartásairól, imáiról. Ha valóban lesznek 133-an, a szavazás alapvetően addig zajlik, ameddig valaki mögé 89-en be nem állnak, a kétharmados többség.

A 120-as határt azonban így is átlépheti a szavazó bíborosok száma – az egyháztörténetben először –, eddig ugyanis ennyi főben korlátozták a részt vevő bíborosok számát, Ferenc pápa bontotta le ezt a „plafont” – ez a pápaválasztás ez idáig legutolsó szabályváltoztatása; volt is rá oka, az ő döntéseinek következtében emelkedett a 80 év alatti bíborosok száma ilyen magasra, egymaga 108 bíborost kreált, köztük a belgrádi érsek, eredetileg verbita szerzetes Német Lászlót is. A forma kedvéért ezt a feloldást a bíborosok testületének szerdai szavazása is megerősítette.

Megjegyzendő még: a „túlkoros” és nem választó bíborosokat is beleértve összesen 252 kardinális szolgál a katolikus világegyházban, ennyien korábban még sosem voltak.

Négy égtáj felől

Nemcsak a pápaválasztó bíborosok létszáma magas, hanem a „származási országoké” is, a több mint 70 országból érkező bíborosok közül

• 53 európai
• 23 ázsiai
• 18 afrikai
• 17 dél-amerikai
• 16 észak-amerikai
• 4 közép-amerikai
• 4 ausztráliai-óceániai

A statisztikában megjelenik a két otthon maradó, így nem szavazó bíboros is, de ez a „rekordot” nem befolyásolja.

A számokból az is jól látszik, már bőven Európán kívüli többség lesz a konklávén. Most először lesznek jelen a Sixtus-kápolnában Haiti, a Zöld-foki szigetek, Pápua Új-Guinea, Svédország, Luxemburg és Dél-Szudán helyi születésű bíborosai.

A legfiatalabb

A konklávén 15-en kifejezetten fiatalnak fognak számítani 60 év alattiként. Noha a 25 éves Alfonso Gesualdo di Conza rekordja nincs veszélyben – ő az 1565-1566-os konklávén voksolt ilyen fiatalon –, azért Ferenc pápa megválasztásakor még 53 éves korral még a legfiatalabbnak lehetett lenni.

A mostani konklávé legfiatalabbja a 45 éves, ukrán származású, de Ausztráliában (Melbourne) szolgáló görögkatolikus redemptorista szerzetes, Mikola Bicsok. Sokrétű szolgálata során misszionárius volt Oroszországban, plébános Ukrajnában és Amerikában is (New Jersey). December 6-án kreálta őt bíborossá Ferenc pápa, öt év püspöki szolgálatot követően. Feladata az volt, hogy segítse az ausztráliai ukrán diaszpóra épen tartását, illetve minél több fiatalt kapcsoljon be az egyház vérkeringésébe.

Még épp...

...választható a 79 esztendős spanyol Carlos Osoro Sierra bíboros. Ismert, aki a pápa halálának beálltáig nem töltötte be a 80-at, az voksolhat a bíborosok közül főszabály szerint. Carlos Osoro Sierra csaknem 52 éve pap, kilenc éve bíboros.

Olyan szempontból ő sem esélytelen, hogy idős, Ferenc pápa is igencsak közeledett a 80-hoz, amikor pápává választották, s regnált 12 évet; a Ferenc pápa gyászszertartását vezető bíborosi kollégiumi dékán Giovanni Battista Re 91 éves, nincs tehát „életkornyomás” a testületen.

A leghosszabb

Noha idén aligha dől meg minden idők leghosszabb pápaválasztása – 1268-ban kezdődött, 1003, más források szerint 1006 napig tartott –, azért lehet, hogy nem lesz olyan gyorsan vége, mint 2013-ban; ismert, Ferenc pápát a második nap este megválasztották, igaz, elődje regnálása idején nem változott összetételében döntő mértékben a választó bíborosi kar, mint mostanra, de a 2025-ös konklávéra valóban érkezett számos olyan bíboros, aki talán nem is találkozott, most az előkészítő üléseken beszél egymással először – igaz, most azért van rá idő.

No de vissza a hároméves konklávéra: francia–olasz hatalmi harc okozta, hogy így elhúzódott a választási folyamat, mire pápává választották X. Gergelyt. A politikai befolyásnak és tusakodásnak végül úgy tudtak gátat szabni, és a folyamatot is csak úgy látták sürgethetőnek, hogy a hatóságok a bíborosokat egy egy viterbói épületbe zárták – itt halt meg előzőleg IV. Kelemen pápa –, és még a tetőt is megbontották a fejük felett. Abban az időben a pápa személyének kiléte a világi hatalmak küzdelmének is része volt, így a világi hatalmasságok közötti viszony rányomta a bélyegét a bíborosok közti kapcsolatra is, ezért is sikerült a kétharmados többséget olyan nehezen előállítani. Európát ekkor a pápaság és a német-római császárok közötti invesztitúraharcok osztották meg.

A folyamat során több bíboros is életét vesztette, pedig mindössze 20 bíborossal indult a konklávé, de ez a 20 bíboros is – az utókor feljegyzései szerint – képes volt három pártra oszlani:

• Anjou-pártiak
• "szuverenisták"
• ingadozók.

A folyamat végén egy hattagú csoportra bízták a döntést. A megválasztott X. Gergely (Theobald Visconti) aztán rögzítette a konklávé néhány szabályát, például a kötelező bezártságot.

És még egy érdekesség: Visconti nem volt tagja a bíborosi kollégiumnak, ami mentén figyelmünket nem árt ott tartani, hogy a bíborosok most sem csak maguk közül választhatnak pápát, erre minden, rendezett szentségi állapotban élő római katolikus férfi esélyes elméletileg.

Egynapos konklávé

Ha már a leghosszabbról írtunk, essen szó a legrövidebbről is: 1939-ben egyetlen nap elég volt XII. Piusz pápa megválasztásához, ilyenre akkor már a XVI. század óta nem volt példa, feljegyzések szerint II. Gyula pápa megválasztásával nem is bíbelődtek tovább a bíborosok pár óránál.

A 2025-ös konklávé hosszára döntő befolyással lesz az a XVI. Benedek pápa által hozott új szabály, hogy ha a választási folyamat tovább tart kilenc napnál, csak a legtöbb voksot szerző két jelöltre lehet szavazni – az érintettek nem szavaznak –, de a kétharmados többségnek így is meg kell lennie.

De a top 3 eddigi leggyorsabb konklávé között a két utolsó benne van.