A menekültek beáramlása hosszabb ideje súlyos terhet jelent Ausztriának is. A menekültválság elhibázottnak tartott kezelése az egyik fő oka volt a Karl Nehammer vezette, az Osztrák Néppártból (ÖVP) és a Zöld Pártból álló koalíció tavaly szeptemberi súlyos választási kudarcának. A győztes Szabadságpárt (FPÖ) fölényes győzelmét mindenekelőtt annak köszönhette, hogy egyik legfőbb célkitűzéseként az illegális bevándorlás korlátozását tűzte ki célul.

Noha az FPÖ a választási győzelem ellenére nem tudott kormányt alakítani, Ausztria háború utáni történetének első hárompárti, az ÖVP-ből, a szociáldemokrata SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból álló koalíciója a szabadságpárti célkitűzést teljes mértékben magáévá tette. Olyannyira, hogy egy héttel hivatalos beiktatása után az egyik legelső intézkedési között volt az illegális menekültek kitoloncolásának felgyorsítása, valamint az országban tartózkodó migránsok családtagjai befogadásának felfüggesztése.

A családegyesítés érvényben lévő rendszere a korábbi Nehammer-kormány döntése volt. Annak ideglenes hatályon kívül helyezését Christian Stocker és ugyancsak néppárti belügyminisztere, Gerhard Karner jelentette be. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a döntés az Európai Unió úgynevezett vészhelyzeti záradékában foglaltakkal összhangban született. Tájékoztattak arról, hogy ennek szellemében elhatározták a nemzeti szabályozás kiigazítását. Az indokok között első helyen említették a közrend biztosítását. A záradék akkor léphet életbe, ha bármelyik tagországban a belső biztonságot veszély fenyegeti. Szakértők ugyanakkor azt ellentmondásosnak tartják, bírálói a menedékjog és az emberi jogok európai egyezményének megsértésének tekintik.

A döntést bejelentő sajtótájékoztatón a kancellár azt hangsúlyozta, hogy Ausztria befogadóképessége korlátozott, és különösen az oktatási szektorban van túlterheltség. 2023-ban és 2024-ben összesen 18 ezer ember érkezett Ausztriába a családegyesítés keretében, köztük 13 ezer iskolás- vagy kiskorú gyermek. "Ennek a számnak a fényében nyilvánvaló, hogy

eleget teszünk felelősségünknek, és most egy ideig nyomjuk a stop gombot"

– mondta Stocker, és jelezte, azonnali hatályú döntésről van szó. A Der Standard szerint azt is hangsúlyozta, hogy a családegyesítés ideiglenes leállítása összhangban áll az emberi jogok európai egyezményének nyolcadik cikkével.

Gerhard Karner már a múlt héten Brüsszelben tájékoztatta az Európai Bizottságot a tervezett döntésről. A beszámoló arról nem tett említést, hogy az bizottság illetékesei kifogást emeltek volna.

A lap szerint az azonnali hatály valójában nem jelent ténylegesen azonnali végrehajtást. Egyfajta új integrációs barométerrel akarják biztosítani, hogy a családegyesítés miatt ne legyen többé túlterheltség a említett területeken. A barométer célja lenne hogy összegyűjtse a demográfiai adatokat, valamint a biztonságra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális ügyekre, a lakhatásra, a munkaerőpiacra és a gazdaságra vonatkozó adatokat. Ennek eredményeként a családegyesítésről előrejelzéseket lehet készíteni, ezek alapján pedig kvótákat kell bevezetni.

A változtatás végrehajtásához szükség van a menekültügyi, illetve letelepedési és tartózkodási törvény módosítására, amire a Nemzeti Tanácsnak kell rábólintania.