"A mai napon sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy az Európai Unió, annak tagországai, a liberális politikai vezetők nem látják a fától az erdőt, nem veszik észre, hogy egy teljesen új, globális politikai valóság jött létre, és pontosan azt a kudarcba fulladt mantrát fújják, mint amit fújtak az elmúlt években, és amely oly sok kárt okozott" – fogalmazott Szijjártó Péter, kijelentve, hogy a lengyelek egy 16. szankciós csomagot akarnak, de "elfelejtheti mindenki, hogy az energia területét szankcionálja az Európai Unió", ezt Magyarország nem fogja engedni.

Az EU liberális vezetői szerinte hosszú háborút akarnak, mert elhangzott, hogy míg 2024-ben több mint 20 milliárd euró forrást költöttek az európai országok fegyverszállításra, addig idén ennél többet akarnak. Ez a magyar politikus szerint komoly eszkalációs veszélyt jelent és megnehezítheti Donald Trump béketörekvéseit is.

Különösen aggasztó fejleményként említette a tárcavezető, hogy a megbeszélésen többen is a "vörös vonalak" felülvizsgálatának szükségességéről beszéltek, ugyanis ez rendkívül súlyos kockázatot jelenthet Magyarországnak mint szomszédos országnak. Ilyen lehetne például a katonai kiképzőmisszió egy részének Kijevbe telepítése, amit a magyar kormány határozottan ellenez. Közben ráadásul maga az ukrán külügyminiszter beszélt Szijjártó Péter szerint a külügyi ülésen arról, hogy az oroszok egyre újabb területeket szereznek.

Azzal az érveléssel sem ért egyet Szijjártó Péter, hogy a szankciós károk nem veszteséget jelentenek, hanem az Európa biztonságába történő beruházásokat. "Ha egy tanácskozáson komolyan el tud hangozni egy ilyen mondat, akkor ott óriási a baj", értékelt.

A mostani külügyi ülésen kellett dönteni az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt kivetett ipari, gazdasági szektorális szankciók meghosszabbításáról, ez hathavonta esedékes (a személyekre vonatkozókról majd márciusban lesz szavazás). A politikus megismételte: Magyarország számára a szankciók 19 milliárd eurónyi, vagyis 7500 milliárd forintnyi kárt okoztak, ezzel párhuzamosan az ukránok több olyan lépést tettek, amely az energiaellátásunkat és más régiós országok energiaellátását fenyegették. Ezt az ország szuverenitása elleni támadásként értékelte a kormány, ezért kérte azt Brüsszeltől, hogy védje meg az uniós tagországainak energiabiztonságát.

Az őt kioktató balti országoknak azt üzente a tárcavezető, hogy vegyék figyelembe a földrajzot. Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért nem tud egy tengeri LNG-terminál építésével függetlenedni az orosz szállításoktól. Ám mi ki vagyunk szolgáltatva a szomszédos országoknak és az ottani fejlesztéseknek. Példaként említette, hogy

• egy szomszédos uniós országtól 7 milliárd köbméter gázt is tudnánk vásárolni, de ők csak 1 milliárdnyit adnak, mert nem hajlandók végrehajtani a bővítéshez szükséges fejlesztést;
• egy szintén szomszédos uniós ország pedig a nem orosz forrású kőolaj magyarországi szállításának tranzitdíját a piaci benchmark ötszörösére emelte az ukrajnai háború kitörése után.

"Ma Magyarország energiaellátása nem orosz eredetű kőolajból és földgázból lehetetlen, és ez nem rajtunk múlt, hanem a szomszédainkon és a szomszédok szomszédain, ezért azt a feltételt támasztottuk az Európai Bizottságnak, hogy lépjen fel Magyarország energiabiztonsága érdekében, védje meg a Török Áramlat vezetéket és az Ukrajnán keresztüli kőolajszállítást Magyarországra, valamint érje el az Ukrajnán keresztüli földgáztranzit újraindítását" – emlékeztetett Szijjártó Péter.

Az EB-től ma a kormány megkapta az erre vonatkozó garanciákat, mondta a külgazdasági és külügyminiszter, ugyanis a testület állásfoglalásában

• elismerte, hogy a tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra épsége az egész EU energiabiztonságát érintő kérdés (ilyen korábban a tárcavezető szerint még nem volt), és elvárja harmadik országoktól, így Ukrajnától is, hogy ezt tartsa tiszteletben.
• világossá tette, hogy készen áll intézkedéseket hozni az unión kívülről az EU-ba vezető kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-vezetékek védelmére.
• tárgyalásokat folytat Ukrajnával az ottani gázvezeték-hálózaton történő európai ellátásról.
• üdvözölte a dél-kelet-európai energiaszállítási kapacitások növelését (ez Magyarországnak is fontos).
• biztosítékot kér Ukrajnától arra, hogy az unióba tartó kőolajszállításokat tartsa fenn.

A fentiek miatt nem vétózott Magyarország a szankciók meghosszabbításának ügyében.

Magyarország energiaellátása tekintetében óriási sikert értünk el, értékelt a külgazdasági és külügyminiszter, később hozzátéve, hogy az Európai Bizottság a fenti lépéseket mostantól, tehát azonnal köteles megtenni.

Leszögezte:

az, hogy most a magyar kormány nem emelt vétót, semmilyen módon nem jelzi előre a későbbi szavazati magatartását;

márciusban döntést kell hozni a személyekre vonatkozó szankciókról, aztán fél év múlva ismét azokról, amelyekről most döntöttek, illetve készül a 16. szankciós csomag, amelynél ismét képviselni fogja a kormány az energiaszankciókkal kapcsolatos fenti álláspontját.

Kérdésre válaszolva elmondta: ha az ukrán gáztranzit ügyében időhúzást tapasztal a magyar kormány, akkor a soron következő szavazások során "lesz alkalma arra, hogy akár Ukrajna uniós integrációja, akár a személyekre vonatkozó szankciók, akár az Ukrajnának járó pénzügyi támogatások tekintetében" a szavazatával "megfelelő súlyt gyakoroljon".

Megjegyezte még, hogy az ukrán hatóságokkal a hétvégén intenzív tárgyalásokat folytattak az EB illetékesei, és bár Kijev korábban kizárta annak lehetőségét, hogy a földgázszállításokat újraindítsa, most Andrij Szibiha külügyminiszter a hétfő tanácsülésen már arról beszélt, hogy semmi olyasmit nem fog Ukrajna tenni, ami európai országok energiabiztonságát veszélyeztetné. Úgy látja, hogy az ukránoknak adott támogatások által tud nyomást gyakorolni az EU Kijevre.

A szlovákokkal egyébként sokat konzultált a magyar kormány az energiabiztonsági kérdésekről, az álláspontok azonosak.

Amerika, Grúzia ügye

Az Egyesült Államokkal való együttműködésről is tárgyaltak a külügyminiszterek, amit úgy értékelt Szijjártó Péter, hogy tanácstalanság és sötétben tapogatózás történik, nem túl barátságos megközelítéssel, illetve hogy az egész EU-ban egyetlen ország van, amely Amerikával azonos politikai megközelítést alkalmaz a főbb kérdésekben, és ez Magyarország. Továbbá azt érzékeli, hogy a többi ország uniós vezetői azt hiszik, hogy amit Donald Trumptól most látnak, az nem a valóság, és majd egyszer mint egy álom, varázsütésre elmúlik.

Azt is mondta a tárcavezető, hogy a grúziai kormányt továbbra is "vegzálja" az EU, ezért a diplomata- és szolgálati útlevelek vízummentességének felfüggesztéséről fognak dönteni az ülésen, ám ezt az EU csak úgy tudja megtenni, hogy azt a tagállamok hatáskörébe utalja a kérdést.

"Ám Magyarország nem függeszti fel a Grúziával hatályban lévő megállapodását az ottani szolgálati és diplomataútlevelek vízummentességéről, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy Grúzia jövőjéről ott kell dönteni, és a grúziaiak világosan döntöttek, akár tetszik ez Brüsszelben, akár nem" – jelentette ki.