Irán elhalasztotta a nőkre vonatkozó, szigorúbb öltözködési szabályokok kikényszerítéséről szóló törvény bevezetését, hogy "ne helyezze ezzel nyomás alá őket" – jelentette ki Mohammad Dzsavád Zaríf iráni alelnök a davosi Világgazdasági Fórumon. "Amikor Teherán utcáin mennek, találkozni fognak olyan nőkkel, akik nem fedik el hajukat. Ez ugyan törvénybe ütközik, de a kormány úgy döntött, hogy nem fog nyomás gyakorolni a nőkre" – hangsúlyozta az Iszlám Köztársaság alelnöke. Maszúd Peszeskján iráni elnök nem léptette hatályba a vonatkozó törvényt "a parlamenti elnök, az ügyészség vezetősége, illetve a nemzetbiztonsági tanács más tagjainak hozzájárulásával". Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta a nőknek kötelező fejkendőt viselniük, összhangban az iszlám öltözködési előírásokkal.

A döntés hátterében Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint az áll, hogy 2022 novemberében elindultak Iránban az úgynevezett hidzsábtüntetések, és emlékeztetett, hogy egy kurd nő, aki nem hordott fejkendőt, Teheránban a rendőri intézkedés következtében életét vesztette. Ezt követően tüntetések törtek ki Iránban, amelyek több hónapon keresztül és több hullámban tartottak. A szakértő szerint emiatt került középpontba a nőkkel kapcsolatos bánásmód.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára kiemelte, hogy a tavaly nyáron megválasztott iráni elnök, Maszúd Peszeskján a kampányában azt hirdette, hogy a nőkkel megfelelően kell bánni, viszont készült egy új törvénytervezet tavaly decemberben, és ez a korábbiaknál szigorúbb intézkedéseket helyezett kilátásba.

"Akár 15 éves börtönnel is lehet sújtani azokat a hölgyeket, akik nem megfelelően öltözködnek,

és valamennyi üzletet vagy létesítményt arra kötelezné a törvény, hogy jelentse, ha olyan hölgyet lát, aki tartják be a szabályokat. Ennek a bevezetését halasztották most el" – tisztázta.

Ugyanakkor Iránban nem az elnöké a legfőbb hatalom, hanem Ali Hamenei ajatollahé; ezzel kapcsolatban Csicsmann László hangsúlyozta, hogy ez a hír részben befelé szól, egyfajta Iránon belüli "hatalmi harc", ami nem nyilvánosan zajlik, azzal kapcsolatos, hogy ki lesz Ali Hamenei utódja. "Régóta tart már a szembenállás a reformisták és a konzervatívok között" – tette hozzá.

"Maszúd Peszeskján a reformisták közé tartozik, azt hirdeti, hogy újra kell indítani a Nyugattal a párbeszédet. Az alelnöknek a davosi fórumon tett nyilatkozata kifelé is üzenet lehet, például Donald Trump amerikai elnök irányába, hogy Iránban mintha enyhülés látszódna, és nyitottak tárgyalni az Egyesült Államokkal, különösen a szankciók feloldásának a kérdésében" – utalt arra, hogy Iránban nehéz gazdasági helyzet van. Nagyon nagy például az energiahiány, ami ellentmondásos, hiszen abban az országban állt elő ez a helyzet, amely az egyik legnagyobb olaj- és földgázvagyonnal rendelkezik, ugyanakkor a technológia hiánya megakadályozza ennek a kiaknázását, márpedig technológiája a Nyugatnak volna. De vannak eközben ellenzői is a nyugati közeledésnek, mint erre Csicsmann László szintén rávilágított.

Irán mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel is "hadakozik", mivel folyamatosan az a vád éri, hogy nukleáris célú programja lenne. "Miközben Irán tagadja, hogy katonai célú nukleáris programja lenne, az ezzel kapcsolatos jelentés azt mondja, hogy a magasan dúsított uránt alapvetően katonai célokra szokás felhasználni. Tehát Irán lebegteti ezt a kérdést, és nyilván ez egy olyan ütőkártya, amellyel a kezében alkudozik. Irán célja a szankciók feloldása, mivel Donald Trump kilátásba helyezte, hogy sokkal súlyosabb szankciók jönnek a régiek után, amelyeket nem igazán tartottak be, például Kína is iráni olajat vásárolt, és Trump kilátásba helyezte, hogy ennek véget vet" – világított rá Csicsmann László.