Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin
Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és alkancellár május 18-án lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt.
Nyitókép: Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezleten 2019. május 20-án. MTI/EPA/Christian Bruna

Osztrák kormányválság: megvolt a tárgyalás, felgyorsultak az események

Rendkívüli belpolitikai válság után a jelek szerint közel a megoldás Ausztriában. Korábbi döntéseire rácáfolva Alexander Van der Bellen államfő a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, Herbert Kicklt bízta meg kormányalakítással. Kickl a megbízást elfogadta, és a konzervatív osztrák Néppárttal (ÖVP) kezd koalíciós tárgyalásokat.,

Alexander Van der Bellen hétfő délelőtt alig több mint egy órát egyeztetett a jövőről a Szabadságpárt elnökével. Az egykori császári palotában, a Hofburgban tartott találkozóról az államfő tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó jelenlévő képviselőit. Kickl az egyeztetést követően várhatóan később számol be a történtekről.

Van der Bellen nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapok kormányalakítási kudarcai után az országban "új helyzet" alakult ki.

A történtek nyomán a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ausztria stabil parlamenti többséggel rendelkező, munkára kész kormánnyal rendelkezzen. Ennek kapcsán utalt az eddigi kísérletek meghiúsulására. Elismerte, hogy a szeptemberi választások után nem a győztes Szabadságpárt elnökét bízta meg kormányalakítással. Ezt azzal magyarázta, hogy az FPÖ-vel sem Karl Nehammer pártja, a konzervatív Néppárt, sem legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ nem volt hajlandó koalícióra lépni.

Ennek nyomán "új helyzet" alakult ki, és ezzel indokolta, hogy most a Szabadságpárt vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Döntését szavai szerint megkönnyítette az is, hogy

az ÖVP Nehammer lemondása után változtatott eddigi, az FPÖ-vel való koalíciót határozottan elutasító álláspontján.

Új elnöke, Chrstian Stocker a nyilvánosság előtt hangsúlyozta, hogy az általa vezetett párt hajlandó a kisebbik koalíciós partner szerepét vállalni.

Van der Bellen elmondta, hogy Kickllel egyeztettek az ország előtt álló legfontosabb kérdésekről. Ezek sorában említette a gazdaság helyzetét, a munkanélküliséget, a súlyos költségvetési és a hasonlóan súlyos geopolitikai helyzetet.

Az elnök még előző nap az esetleges megbízás feltételeként említette a vélemény-, illetve sajtószabadság tiszteletben tartását, és nem utolsósorban az Európa melletti elkötelezettséget. Részleteteket nem közölt.

Alexander Van der Bellen tájékoztatott arról, hogy Kickl rövid időn belül megkezdi a koalíciós egyeztetést a Néppárttal. Ígérete szerint annak menetéről tájékoztatják a nyilvánosságot.

A két párt közösen 2017 és 2019 között – a hírhedt Ibiza-botrány kirobbanásáig – közösen már hatalmon volt az akkori néppárti kancellár, Sebastain Kurz vezetésével. A kisebbik partner ebben az időszakban a Szabadságpárt volt, Herbert Kickl pedig a belügyminisztériumot vezette.

Elemzők szerint az FPÖ-elnök "sikerre van ítélve". A Szabadságpárt és a Néppárt koalíciójának esetleges alternatívája szinte csakis az új választások kiírása lehet, amit Ausztria a jelenlegi súlyos gazdasági, költségvetési helyzetben aligha engedhet meg magának.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

Tavaly látványosan visszatért a nagy volumenű iparpolitikai támogatások korszaka a szerény 2024-es év után. Az egyedi kormánydöntésekkel megítélt ösztönzőknél a hangsúly még inkább a tőkeigényes feldolgozóipari beruházások felé tolódott, különösen az e-mobilitási–akkumulátoros értéklánc körül koncentrálódva. Eközben a százalékos támogatási arányok összességében mérséklődnek. A munkahelyteremtés továbbra is része a narratívának, ám a támogatási logika mindinkább stratégiai kapacitásépítésről, beszállítói pozíciókról és technológiai jelenlétről szól a 2025-ös szerződések alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×