Szeptemberben országos választások voltak, amelyen a II. köztársaság történetébren először a radikálisnak és szélsőségesnek tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közel 30 százalékkal bizonyult a legerősebb pártnak, míg a hatalmon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) 12 százalékot veszített a 2019. évi választásokhoz képest, amikor még Sebastian Kurz volt a kancellár – idézte fel az InfoRádióban Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Alexander Van der Bellen szövetségi elnök viszont nem a legerősebb pártot, azaz az FPÖ-t bízta meg a kormányalakítással, hanem a regnáló ÖVP-t, és ezzel a németországihoz hasonló hárompárti koalíciós tárgyalások kezdődtek. Ezek a tárgyalások a 96. napon csődöt mondtak, ugyanis akárcsak Németországban, a hármasból kilépett a liberális NEOS. Ennek oka, hogy problémák vannak a költségvetés konszolidációja körül – mondta a szakértő, hozzátéve, osztrák mércével mérve nagy az államadósság és a költségvetési deficit, így félő, hogy az EU hiánytúllépési eljárást indít.
A liberálisoknak az is a problémája volt, hogy a koalíciós partnerekben nem volt meg az elegendő reformkészség.
A lényeges különbség a szociáldemokraták és a néppártiak között a gazdasági kérdésekben volt – magyarázta a Corvinus tanára. A szociáldemokrata SPÖ pártban egy erőteljesebb baloldali ideológiát képvisel Andreas Babler pártvezető, vagyonadót, örökösödési adót, nagyobb nyereségadót akarnak. Ezzel szemben a néppárti ÖVP-ben a gazdasági lobbi hatása érvényesül. Vagyis igen érzékeny a helyzet Ausztriában, egyensúlyt kellene teremteni a gazdaság élénkítése és a takarékosság között – összegezte.
A liberálisok távozása után Alexander Van der Bellen szövetségi elnök kérésére a két megmaradt párt folytatta a tárgyalást, de szombaton ez is zátonyra futott. Ekkor Karl Nehammer lemondott mind pártvezetői, mind kancellári pozíciójáról, és változás ment végbe az ÖVP-ben is, ahol a főtitkár lett az ideiglenes pártvezető. Vasárnap a szövetségi elnök drámai nyilatkozatot tett, amiben elmondta, hogy hétfő délelőtt 11 órára berendelte a kancellári hivatalba Herbert Kicklt és a győztes Osztrák Szabadságpárt vezetőit, és
nem kizárt, hogy kormányalakítási megbízást ad nekik.
Kiss J. László szerint ez egy 180 fokos fordulat mind Alexander Van der Bellen szövetségi elnök, mind Karl Nehammer részéről, ugyanis az elnök korábban úgy nyilatkozott a Szabadságpárt (FPÖ) kapcsán, hogy antieurópai, a kancellár pedig egyenesen biztonsági kockázatnak nevezte Herbert Kickl személyét. Azaz az elszigetelés politikáját alkalmazták, ez azonban fellazult, annál is inkább, mert tartományi szinten öt helyen az FPÖ már részt vesz a koalícióban. Legutóbb Stájerországban voltak novemberben tartományi választások, ahol az Osztrák Szabadságpárt 17 százalékos pluszt szerzett, és Karintia után másodikként Szabadságpárti miniszterelnöke lett a tartománynak.
A szakértő hangsúlyozta: az elszigetelés politikája az FPÖ-vel szemben tehát csődöt mondott, és valószínű, hogy a szövetségi elnök kormányalakítással bízza meg őket, és az ÖVP részéről a korábbi főtitkár, Chrisian Stocker kifejezte, hogy az Osztrák Néppárt kész tárgyalni a Szabadságpárttal a koalícióról.
Ez egy teljes fordulat a mainstream politikában, és megnyithatja az utat az új kormány létrejöttéhez.
Kiss J. László megjegyezte, mivel a Néppárton belül erőteljes az ipari és gazdasági lobbi, ahogy azt korábban már említette, emiatt lehet nyitottabb a Szabadságpárt felé, és így gazdasági kérdésekben több a közös nevező a két párt között. De természetesen vannak különbségek is, főként az Európa-politika, biztonságpolitika, védelempolitika terén – tette hozzá.
