eur:
415.83
usd:
399.23
bux:
0
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Alexander Van der Bellen osztrák elnök nyilatkozatra érkezik a bécsi Hofburgban 2019. május 21-én. Az államfő a nap folyamán felmentette tisztségéből Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Jöhet a Szabadságpárt Ausztriában

Kiutat keres Alexander Van der Bellen a rendkívüli belpolitikai válságából. Az elnök elismerte, hogy csalódást és meglepetést okozott számára a kormányalakítással általa megbízott három párt, a konzervatív Osztrák Néppárt, a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS novemberben kezdődött egyeztetéseinek kudarca. A kiút a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerepvállalása lehet.

Van der Bellen októberben bízta meg a hivatalban lévő kancellárt, az ÖVP elnökét, Karl Nehammert a kormányalakítással.

Az elnök annak ellenére döntött így, hogy a szeptember végi parlamenti választásokat az ellenzéki Szabadságpárt nyerte. Indoklásként arra hivatkozott, hogy az FPÖ-vel, illetve annak elnökével az általuk szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickllel a többi parlamenti párt nem hajlandó együttműködni.

Az egyeztetések azonban 2025-re zátonyra futottak. Első lépésként a liberálisok hagyták véglegesen ott a tárgyalóasztalt. Noha az államfő ezt követően a konzervatívok és a szociáldemokraták közötti egyeztetések folytatását sürgette, erre huszonnégy órával később Nehammer kancellár, az ÖVP elnöke mondott nemet.

Karl Nehammer egyidejűleg bejelentette azt is, hogy kancellárként és pártelnökként is lemond tisztségeiről.

Az államfő ezek után közölte, hogy telefonon egyeztetett Herbert Kickllel, az FPÖ elnökével, akivel megállapodtak abban, hogy hétfő délelőtt az elnöki palotában tárgyalnak a lehetséges kormányalakításról.

Elismerte, hogy gyökeresen új helyzet alakult ki, és ebben a helyzetben Ausztriának stabil többséggel rendelkező kormányra van szüksége.

Ez pedig - mint elemzők rámutatnak - mindenekelőtt a Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt összefogásával érhető el. Ezért is hajlandó egyeztetni Van der Bellen Herbert Kickllel.

Az elnök elmondta, hogy az FPÖ elnökét tervezett találkozójuk előtt

tájékoztatta a lehetséges kormányalakítási megbízás feltételeiről, konkrétan említve a véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságát, a kisebbségek jogainak érvényesülését, valamint hangsúlyozottan az Európa melletti elkötelezettséget.

Elemzők ezt egyértelműen úgy értékelték, hogy ezek vállalása esetén szabadságpárti elnök kormányalakítási megbízást kap.

Az elnök egyidejűleg köszönetet mondott Karl Nehammernek kancellári és partelnöki munkájáért. Nehammer ugyanakkor az új kormány megalakulásáig ideiglenesen még ellátja kancellári munkát, az ÖVP viszont már megválasztotta utódját a pártelnöki tisztségre.

Az elnökség egyhangú szavazással Christian Stocker mellett döntött, egyelőre ideiglenes elnöknek.

A főtitkárból lett elnök - Nehammarhez hasolóan - hónapokkal ezelőtt még rendkívül lesújtóan nyilatkozott Herber Kicklről, és elutasította az FPÖ-vel való együttműködést.

Megválasztása utáni nyilatkozatában ugyanakkor szögesen eltérő álláspontot fogalmazott meg, az államfőhöz hasonlóan szintén azt hangoztatva, hogy új helyzet alakult ki.

"Nem rólam és nem Herbert Kicklről van szó"

- fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Van der Bellen elnök útmutatása nyomán felelősségteljes magatartásra van szükség.

Ezzel a kijelentésével pedig az ORF szerint egyértelmien jelezte, hogy az immár általa vezetett párt kisebbik partnerként kész koalícióra lépni a Szabadságpárttal, elvállalva az alkancellári szerepet is.

Az FPÖ elnöke egyelőre nem nyilatkozott, elemzők szerint nem is várható, hogy erre Van der Bellennel való hétfő délelőtti találkozója előtt sort kerít.

Több szakértő emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy

a Szabadságpárt a tavaly őszi választások győzteseként eleve magának követelte a kormányalakítási jogát.

Ennek elutasítása után pedig élesen bírálta mind az államfőt, mind a kancellárt, legutóbb pedig azt hangoztatta, hogy a súlyos problémákkal küszködő ország a válság leküzdése szempontjából több hónapot veszített.

Megfigyelők a nyilatkozatok nyomán arra számítanak, hogy az államfő által szabott feltételek elfogadása esetén Herbert Kickl szabadságpárti elnök hivatalos kormányalakítási megbízást kap.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
Megbírságolta az MNB az OTP-t és az MBH-t

Megbírságolta az MNB az OTP-t és az MBH-t

Az MNB összesen több mint 43 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra és az OTP Bankra, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul a felügyelet korábbi határozataiban előírt kötelezéseket a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok orvoslására. Az OTP Bank egyebek közt nem megfelelően végezte el az előírt visszamenőleges szűréseket, az MBH Bank belső szabályzatai pedig továbbra is hiányosak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×