Infostart.hu
eur:
378.29
usd:
323.8
bux:
128847.86
2026. április 8. szerda Dénes
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. október 19-én.
Nyitókép: Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. október 19-én. MTI/EPA

Izrael be akarja vetni a Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét

Nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.

Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 200 milliárd forint) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.

A minisztérium az Elbit Systems és a Rafael Advanced Defence Systems védelmi technológiai vállalatokkal kötött erről szerződést. A fegyverrendszert héberül Fénypajzsnak, angol változatában pedig Vasgerendának (Iron Beam) nevezik.

A megállapodást a minisztérium közleménye szerint egy nappal azután írták alá, hogy Éjal Zamír, a védelmi minisztérium főigazgatója utasítást adott a lézerrendszerek gyártásának bővítésére.

„A háború kitörése óta a védelmi minisztérium több tízmilliárd sékel (több ezer milliárd forint) értékben írt alá hazai, „kék-fehér” megrendeléseket, amelyek erősítik Izrael önállóságát a fegyvergyártásban, az izraeli hadsereg (IDF) képességeinek fejlesztésében” – mondta Zamir. „Elsődleges célunk a külföldi forrásoktól való függés csökkentése és az izraeli ipar erősítése” – tette hozzá.

A Rafael gyár honlapja szerint fejlesztés alatt álló lézerágyújuk nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.

A lézeres légvédelem sokkal olcsóbb, mint az elfogórakétákkal működő Vaskupola rendszer, amelynek rakétái darabonként több tízezer dollárba kerülnek. A fénypajzs ezzel szemben mintegy két dollár értékű elektromos energiát használ fel "lövésenként".

A Fénypajzsot már tesztelték korábban többször is, és képes volt elfogni rakétákat és más rövid hatótávolságú légieszközöket, drónokat. Ezért döntöttek úgy, hogy már elérte azt a technológiai fejlettséget, amely indokolja országos telepítését a Vaskupola ütegeinek kiegészítésére és megerősítésére.

Több országban, köztük az Egyesült Államokban is vannak már tesztelési szakaszba eljutott lézeres elfogórendszerek, de egyelőre egyik teljesítménye sem éri el az izraeli Fénypajzsét.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

A keddi Checklistben (22:58-tól) arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Adásunk első felében annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×