Infostart.hu
eur:
376.18
usd:
322.21
bux:
125961.98
2026. április 8. szerda Dénes
Alexander Van der Bellen osztrák elnök beszél a regionális vezetőket tömörítő környezetvédő szervezet, az R20 Osztrák Világcsúcs konferenciájának megnyitóján a bécsi államfői rezidencián, a Hofburg-palotában 2024. június 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Osztrák kormányalakítás: szerdán fontos bejelentést tehet az államfő

Szuper! – ezzel az egy szóval fejezte ki elégedettségét a parlamenti pártok vezetőivel eddig folytatott kormányalakítási konzultációk menetével Alexander Van der Bellen.

Ausztriában szeptember utolsó vasárnapján tartották az általános választásokat, amelyeket nem várt, jelentős fölénnyel az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert meg. A Herbert Kickl vezette párt győztesként magának követeli a kormányalakítás jogát, esetleges koalíciós partner azonban egyelőre nincs a "politikai láthatáron".

Ilyen körülmények között a lehetséges megoldás kulcsa az elnök, Alexander Van der Bellen kezében van. Az államfőnek kell döntenie arról, hogy melyik párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást. A parlamenti szokásjognak megfelelően az elnöki megbízás a választásokon győztes párt vezetőjét illeti, ez alkalommal azonban a tényleges államfői döntés a korábbiaknál nehezebbnek ígérkezik. Alexander Van der Bellennek ugyanis számításba kell vennie, hogy a többi pártvezető által szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickllel egyikük sem hajlandó koalícióra lépni.

Ennek ellenére az elnök már múlt pénteken a Szabadságpárt vezetőjével kezdte a "menetet". A találkozóról ő maga nem nyilatkozott, másnap viszont Herbert Kickl röviden tájékoztatta az újságírókat. Mint fogalmazott, megerősítette Van der Bellen előtt azt a követelését, hogy a jelenleg még ideiglenesen hivatalban lévő, a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) és az Osztrák Zöld Pártból álló koalíciót a Szabadságpárt vezetésével alakított kormánynak kell felváltania. Kickl a Der Standard című lap beszámolója szerint magától értetődőnek nevezte, hogy

Ausztriának – az FPÖ-vel az élen – stabil kormányra van szüksége.

Egy jövőbeni koalíció csakis akkor lehet stabil, ha két párt jelentős mandátumtöbbséggel kormányoz, és közöttük "a lehető legteljesebb" az egyetértés – idézte az újság a Szabadságpárt vezetőjét. Kickl azt is hozzátette, hogy ilyen koalíció csakis az FPÖ és az ÖVP összefogásával lehetséges. "A vesztesek koalíciója a választók arculcsapása lenne" – fogalmazott, közvetve arra utalva, hogy a többi párt a Szabadságpárt nélküli koalíciót tervez.

Az államfő még a választások előtt kizárta, hogy győzelme esetén a "szélsőjobboldali" Kicklt bízná meg kormányalakítással, a választások után ezt nem ismételte meg, de hangsúlyozta a liberális demokrácia, a jogállam alapelvei tiszteletben tartásának szükségességét.

Az államfő hétfőn a hivatalban lévő kancellárral, Karl Nehammerrel, az ŐVP elnökével és a választásokon harmadik helyen végző ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökével, Andreas Bablerrel találkozott. A tárgyalásokról a párt vezetői nem nyilatkoztak, az államfő ugyanakkor részletek említése nélkül az eddigi konzultációkat "szupernek" minősítette.

Az elnök kedden még a két kisebb parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja (NEOS), valamint a Zöld Párt vezetőjével folytat konzultációt, és remény szerint ezt követően, legkésőbb szerdán tájékoztatja az újságírókat a folytatásról.

Egyelőre tartják magukat azok a korábbi találgatások, amelyek szerint két opció áll fenn. Az egyik, hogy ténylegesen Herbert Kickl kapna kormányalakítási megbízást, de lehetséges partner nélkül kénytelen lenne visszaadni azt. A másik pedig, hogy az államfő ismét az ÖVP elnökét, Karl Nehammert bízná meg a feladattal, aki a szociáldemokrata SPÖ-vel és az egyik kis parlamenti párttal alakíthatna "stabil" kormányt.

A Néppártból és az SPÖ-ből álló "nagykoalíció" a mandátumok száma miatt a Nemzeti Tanácsban csak rendkívül csekély többséggel rendelkezne. Egybehangzó értesülések szerint mind a NEOS, mind a Zöld Párt jelezte, hogy "örömmel" társulna, ami azt jelentené, hogy

Ausztriában először alakulhatna hárompárti kormány.

Egyelőre azonban rendkívül erősek a kérdőjelek. Elemzők szerint Alexander Van der Bellen elnök "derűlátása" ellenére elhúzódó kormányalakitással kell számolni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont
Tudósítónktól

Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett Armageddont

Nem sokkal magyar idő szerint éjfél után, az utolsó pillanatban lefújta a „civilizáció pusztító” támadást Irán ellen az amerikai elnök. Donald Trump közölte, hogy két hetes tűzszünetben állapodtak meg Teheránnal. Ez idő alatt a hajózás is akadálymentessé válhat a Hormuzi-szorosban.

J. D. Vance élőben kapcsolta Donald Trumpot Budapesten: „imádom Viktort, nem engedte, hogy megtámadják az országát”

A magyar–amerikai barátság napja címmel nagyszabású rendezvényt tartottak az MTK Sportparkban. Az eseményen beszédet mond J. D. Vance amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Kedd hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×