Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.3
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Alexander Van der Bellen osztrák elnök beszél a regionális vezetőket tömörítő környezetvédő szervezet, az R20 Osztrák Világcsúcs konferenciájának megnyitóján a bécsi államfői rezidencián, a Hofburg-palotában 2024. június 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Osztrák kormányalakítás: szerdán fontos bejelentést tehet az államfő

Szuper! – ezzel az egy szóval fejezte ki elégedettségét a parlamenti pártok vezetőivel eddig folytatott kormányalakítási konzultációk menetével Alexander Van der Bellen.

Ausztriában szeptember utolsó vasárnapján tartották az általános választásokat, amelyeket nem várt, jelentős fölénnyel az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert meg. A Herbert Kickl vezette párt győztesként magának követeli a kormányalakítás jogát, esetleges koalíciós partner azonban egyelőre nincs a "politikai láthatáron".

Ilyen körülmények között a lehetséges megoldás kulcsa az elnök, Alexander Van der Bellen kezében van. Az államfőnek kell döntenie arról, hogy melyik párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást. A parlamenti szokásjognak megfelelően az elnöki megbízás a választásokon győztes párt vezetőjét illeti, ez alkalommal azonban a tényleges államfői döntés a korábbiaknál nehezebbnek ígérkezik. Alexander Van der Bellennek ugyanis számításba kell vennie, hogy a többi pártvezető által szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickllel egyikük sem hajlandó koalícióra lépni.

Ennek ellenére az elnök már múlt pénteken a Szabadságpárt vezetőjével kezdte a "menetet". A találkozóról ő maga nem nyilatkozott, másnap viszont Herbert Kickl röviden tájékoztatta az újságírókat. Mint fogalmazott, megerősítette Van der Bellen előtt azt a követelését, hogy a jelenleg még ideiglenesen hivatalban lévő, a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) és az Osztrák Zöld Pártból álló koalíciót a Szabadságpárt vezetésével alakított kormánynak kell felváltania. Kickl a Der Standard című lap beszámolója szerint magától értetődőnek nevezte, hogy

Ausztriának – az FPÖ-vel az élen – stabil kormányra van szüksége.

Egy jövőbeni koalíció csakis akkor lehet stabil, ha két párt jelentős mandátumtöbbséggel kormányoz, és közöttük "a lehető legteljesebb" az egyetértés – idézte az újság a Szabadságpárt vezetőjét. Kickl azt is hozzátette, hogy ilyen koalíció csakis az FPÖ és az ÖVP összefogásával lehetséges. "A vesztesek koalíciója a választók arculcsapása lenne" – fogalmazott, közvetve arra utalva, hogy a többi párt a Szabadságpárt nélküli koalíciót tervez.

Az államfő még a választások előtt kizárta, hogy győzelme esetén a "szélsőjobboldali" Kicklt bízná meg kormányalakítással, a választások után ezt nem ismételte meg, de hangsúlyozta a liberális demokrácia, a jogállam alapelvei tiszteletben tartásának szükségességét.

Az államfő hétfőn a hivatalban lévő kancellárral, Karl Nehammerrel, az ŐVP elnökével és a választásokon harmadik helyen végző ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökével, Andreas Bablerrel találkozott. A tárgyalásokról a párt vezetői nem nyilatkoztak, az államfő ugyanakkor részletek említése nélkül az eddigi konzultációkat "szupernek" minősítette.

Az elnök kedden még a két kisebb parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja (NEOS), valamint a Zöld Párt vezetőjével folytat konzultációt, és remény szerint ezt követően, legkésőbb szerdán tájékoztatja az újságírókat a folytatásról.

Egyelőre tartják magukat azok a korábbi találgatások, amelyek szerint két opció áll fenn. Az egyik, hogy ténylegesen Herbert Kickl kapna kormányalakítási megbízást, de lehetséges partner nélkül kénytelen lenne visszaadni azt. A másik pedig, hogy az államfő ismét az ÖVP elnökét, Karl Nehammert bízná meg a feladattal, aki a szociáldemokrata SPÖ-vel és az egyik kis parlamenti párttal alakíthatna "stabil" kormányt.

A Néppártból és az SPÖ-ből álló "nagykoalíció" a mandátumok száma miatt a Nemzeti Tanácsban csak rendkívül csekély többséggel rendelkezne. Egybehangzó értesülések szerint mind a NEOS, mind a Zöld Párt jelezte, hogy "örömmel" társulna, ami azt jelentené, hogy

Ausztriában először alakulhatna hárompárti kormány.

Egyelőre azonban rendkívül erősek a kérdőjelek. Elemzők szerint Alexander Van der Bellen elnök "derűlátása" ellenére elhúzódó kormányalakitással kell számolni.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×