Infostart.hu
eur:
364.61
usd:
316.42
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Alexander Van der Bellen osztrák elnök beszél a regionális vezetőket tömörítő környezetvédő szervezet, az R20 Osztrák Világcsúcs konferenciájának megnyitóján a bécsi államfői rezidencián, a Hofburg-palotában 2024. június 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Osztrák kormányalakítás: szerdán fontos bejelentést tehet az államfő

Szuper! – ezzel az egy szóval fejezte ki elégedettségét a parlamenti pártok vezetőivel eddig folytatott kormányalakítási konzultációk menetével Alexander Van der Bellen.

Ausztriában szeptember utolsó vasárnapján tartották az általános választásokat, amelyeket nem várt, jelentős fölénnyel az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert meg. A Herbert Kickl vezette párt győztesként magának követeli a kormányalakítás jogát, esetleges koalíciós partner azonban egyelőre nincs a "politikai láthatáron".

Ilyen körülmények között a lehetséges megoldás kulcsa az elnök, Alexander Van der Bellen kezében van. Az államfőnek kell döntenie arról, hogy melyik párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást. A parlamenti szokásjognak megfelelően az elnöki megbízás a választásokon győztes párt vezetőjét illeti, ez alkalommal azonban a tényleges államfői döntés a korábbiaknál nehezebbnek ígérkezik. Alexander Van der Bellennek ugyanis számításba kell vennie, hogy a többi pártvezető által szélsőjobboldalinak tartott Herbert Kickllel egyikük sem hajlandó koalícióra lépni.

Ennek ellenére az elnök már múlt pénteken a Szabadságpárt vezetőjével kezdte a "menetet". A találkozóról ő maga nem nyilatkozott, másnap viszont Herbert Kickl röviden tájékoztatta az újságírókat. Mint fogalmazott, megerősítette Van der Bellen előtt azt a követelését, hogy a jelenleg még ideiglenesen hivatalban lévő, a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) és az Osztrák Zöld Pártból álló koalíciót a Szabadságpárt vezetésével alakított kormánynak kell felváltania. Kickl a Der Standard című lap beszámolója szerint magától értetődőnek nevezte, hogy

Ausztriának – az FPÖ-vel az élen – stabil kormányra van szüksége.

Egy jövőbeni koalíció csakis akkor lehet stabil, ha két párt jelentős mandátumtöbbséggel kormányoz, és közöttük "a lehető legteljesebb" az egyetértés – idézte az újság a Szabadságpárt vezetőjét. Kickl azt is hozzátette, hogy ilyen koalíció csakis az FPÖ és az ÖVP összefogásával lehetséges. "A vesztesek koalíciója a választók arculcsapása lenne" – fogalmazott, közvetve arra utalva, hogy a többi párt a Szabadságpárt nélküli koalíciót tervez.

Az államfő még a választások előtt kizárta, hogy győzelme esetén a "szélsőjobboldali" Kicklt bízná meg kormányalakítással, a választások után ezt nem ismételte meg, de hangsúlyozta a liberális demokrácia, a jogállam alapelvei tiszteletben tartásának szükségességét.

Az államfő hétfőn a hivatalban lévő kancellárral, Karl Nehammerrel, az ŐVP elnökével és a választásokon harmadik helyen végző ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökével, Andreas Bablerrel találkozott. A tárgyalásokról a párt vezetői nem nyilatkoztak, az államfő ugyanakkor részletek említése nélkül az eddigi konzultációkat "szupernek" minősítette.

Az elnök kedden még a két kisebb parlamenti párt, az Új Ausztria és Baloldal Pártja (NEOS), valamint a Zöld Párt vezetőjével folytat konzultációt, és remény szerint ezt követően, legkésőbb szerdán tájékoztatja az újságírókat a folytatásról.

Egyelőre tartják magukat azok a korábbi találgatások, amelyek szerint két opció áll fenn. Az egyik, hogy ténylegesen Herbert Kickl kapna kormányalakítási megbízást, de lehetséges partner nélkül kénytelen lenne visszaadni azt. A másik pedig, hogy az államfő ismét az ÖVP elnökét, Karl Nehammert bízná meg a feladattal, aki a szociáldemokrata SPÖ-vel és az egyik kis parlamenti párttal alakíthatna "stabil" kormányt.

A Néppártból és az SPÖ-ből álló "nagykoalíció" a mandátumok száma miatt a Nemzeti Tanácsban csak rendkívül csekély többséggel rendelkezne. Egybehangzó értesülések szerint mind a NEOS, mind a Zöld Párt jelezte, hogy "örömmel" társulna, ami azt jelentené, hogy

Ausztriában először alakulhatna hárompárti kormány.

Egyelőre azonban rendkívül erősek a kérdőjelek. Elemzők szerint Alexander Van der Bellen elnök "derűlátása" ellenére elhúzódó kormányalakitással kell számolni.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×