Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

Német migrációs csúcs: jöhet a határzár és az azonnali kitoloncolás

Az AfD sikerét hozó vasárnapi tartományi választások után tartott migrációs csúcson a kormánypártok nem zárkóztak el az ellenzéki CDU/CSU határozott javaslataitól, az FDP támogatja is a konzervatív elképzeléseket.

A hétvégi tartományi választások árnyékában egyeztettek Berlinben a kormánypártok, valamint az ellenzéki konzervatív CDU/CSU és a menekültáradat miatt leginkább érintett tartományok vezető képviselői. A találkozó az országos felháborodást kiváltó mannheimi, majd az augusztusi solingeni terrorcselekmények után a tartományok támogatásával a CDU/CSU kezdeményezte, azt ugyanakkor ugyanakkor szinte azon nyomban felkarolta Olaf Scholz kancellár vezette koalíciós kormány.

A rendkívüli válságcsúcsra rányomta bélyegét az a két tartományi választás, amelyet szeptember első napján Türingiában és Szászországban rendeztek. Elemzők szerint mindkét választás eredményét jelentős mértékben befolyásolta a kormányzat menekültpolitikája elleni tiltakozás, az illegális bevándorlás megfékezése, továbbá ettől elválaszthatatlanul a kitoloncolások lassúsága miatti elégedetlenség.

Közvetlenül a tartományi választások előtt a Scholz-kormány csomagtervet fogadott el a merényletek lehetséges megakadályozása, ennek jegyében a kések, általánosságban a különböző fegyverek viselésének korlátozása és nem utolsó sorban a kitoloncolások felgyorsítása érdekében. Ennek jelképes tanújelét adta azzal is, hogy rögtön ezt követően több Afganisztánból érkezett illegális menekültet toloncolt vissza az "anyaországba", amire évek óta nem volt példa. A liberális menekültpolitikával vádolt Scholz-kormány mindeddig arra hivatkozott, hogy a tálibok vezette Afganisztán, valamint Szíria – ahonnan az elmúlt években a legtöbben érkeztek – nem hajlandó az illegális menekültek visszafogadására.

A találkozó alaphangját adta meg a keresztény pártok és elsősorban a konzervatívok vezette tartományok arra irányuló követelése, hogy a hatóságok az ország határain szigorítsák meg az ellenőrzést, továbbá az, hogy az illegálisnak minősített menekültek kitoloncolása már a határokon megkezdődjön. A követelés "élharcosa" Friedrich Merz, a CDU elnöke, egyben a konzervatív pártok egyelőre még nem hivatalos kancellárjelöltje volt.

A szerda reggeli beszámolók szerint noha a határokon történő azonnali kitoloncolásról nem jött létre megegyezés, a találkozónak alapjában pozitív visszhangja volt. A résztvevők állást foglaltak a párbeszéd szükségessége, ennek jegyében az egyeztetések folytatása mellett. Ugyanakkor a három kormánypárt közül kettő, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja elutasította a konzervatívok követelését, hogy a kitoloncolás "azonnal", konkrétan a határon megtörténjen. Miközben a legkisebb koalíciós párt, az FDP támogatta a kezdeményezést, az SPD és a Zöldek azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés szögesen ellentétes lenne az Európai Unió által előírt menekültügyi szabályokkal és általánosságban a nemzetközi joggal is.

Ennek ellenére az ARD közszolgálati médium szerint még a CDU/CSU képviselői is úgy értékelték, hogy a magas szintű migrációs egyeztetés "a vártnál konstruktívabb" volt. Erre utal az is, hogy a pártok és a tartományok képviselői abban állapodtak meg, hogy már a jövő héten újabb egyeztetést tartanak.

A kormánykoalíció képviselői hangsúlyozták a CDU/CSU további javaslatai iránti nyitottságot. Az ARD ezzel kapcsolatban Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminisztert idézte, aki azt hangoztatta, hogy a menekültválság enyhítése érdekében "egyetlen út sincs lezárva".

"Közös cél az illegális migráció korlátozása és ettől elválaszthatatlanul az illetékes tartományi hatóságok terheinek csökkentése"

– fogalmazott a miniszter.

A CDU/CSU közös álláspontját Thorsten Frei vázolta, a konzervatívok parlamenti frakciójának vezetője szerint kulcsfontosságúnak tartják, hogy ne csak határellenőrzés legyen, hanem a határokon tényleges kitoloncolások is történhessenek. A politikus azokat a menekülteket említette, akik egy másik uniós tagállamból érkeztek, ahol már benyújtottak menedékjog iránti kérelmet, vagy legalábbis benyújthatták volna. Az érvényben lévő úgynevezett dublini rendelkezések azt írják elő, hogy a menekültügyi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, ahová az adott menedékkérő először érkezett. "Most azt kell tisztázni, miként lehet közös álláspontot kialakítani ebben a kérdésben" – jelentette ki a frakcióvezető.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×