eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

Német migrációs csúcs: jöhet a határzár és az azonnali kitoloncolás

Az AfD sikerét hozó vasárnapi tartományi választások után tartott migrációs csúcson a kormánypártok nem zárkóztak el az ellenzéki CDU/CSU határozott javaslataitól, az FDP támogatja is a konzervatív elképzeléseket.

A hétvégi tartományi választások árnyékában egyeztettek Berlinben a kormánypártok, valamint az ellenzéki konzervatív CDU/CSU és a menekültáradat miatt leginkább érintett tartományok vezető képviselői. A találkozó az országos felháborodást kiváltó mannheimi, majd az augusztusi solingeni terrorcselekmények után a tartományok támogatásával a CDU/CSU kezdeményezte, azt ugyanakkor ugyanakkor szinte azon nyomban felkarolta Olaf Scholz kancellár vezette koalíciós kormány.

A rendkívüli válságcsúcsra rányomta bélyegét az a két tartományi választás, amelyet szeptember első napján Türingiában és Szászországban rendeztek. Elemzők szerint mindkét választás eredményét jelentős mértékben befolyásolta a kormányzat menekültpolitikája elleni tiltakozás, az illegális bevándorlás megfékezése, továbbá ettől elválaszthatatlanul a kitoloncolások lassúsága miatti elégedetlenség.

Közvetlenül a tartományi választások előtt a Scholz-kormány csomagtervet fogadott el a merényletek lehetséges megakadályozása, ennek jegyében a kések, általánosságban a különböző fegyverek viselésének korlátozása és nem utolsó sorban a kitoloncolások felgyorsítása érdekében. Ennek jelképes tanújelét adta azzal is, hogy rögtön ezt követően több Afganisztánból érkezett illegális menekültet toloncolt vissza az "anyaországba", amire évek óta nem volt példa. A liberális menekültpolitikával vádolt Scholz-kormány mindeddig arra hivatkozott, hogy a tálibok vezette Afganisztán, valamint Szíria – ahonnan az elmúlt években a legtöbben érkeztek – nem hajlandó az illegális menekültek visszafogadására.

A találkozó alaphangját adta meg a keresztény pártok és elsősorban a konzervatívok vezette tartományok arra irányuló követelése, hogy a hatóságok az ország határain szigorítsák meg az ellenőrzést, továbbá az, hogy az illegálisnak minősített menekültek kitoloncolása már a határokon megkezdődjön. A követelés "élharcosa" Friedrich Merz, a CDU elnöke, egyben a konzervatív pártok egyelőre még nem hivatalos kancellárjelöltje volt.

A szerda reggeli beszámolók szerint noha a határokon történő azonnali kitoloncolásról nem jött létre megegyezés, a találkozónak alapjában pozitív visszhangja volt. A résztvevők állást foglaltak a párbeszéd szükségessége, ennek jegyében az egyeztetések folytatása mellett. Ugyanakkor a három kormánypárt közül kettő, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja elutasította a konzervatívok követelését, hogy a kitoloncolás "azonnal", konkrétan a határon megtörténjen. Miközben a legkisebb koalíciós párt, az FDP támogatta a kezdeményezést, az SPD és a Zöldek azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés szögesen ellentétes lenne az Európai Unió által előírt menekültügyi szabályokkal és általánosságban a nemzetközi joggal is.

Ennek ellenére az ARD közszolgálati médium szerint még a CDU/CSU képviselői is úgy értékelték, hogy a magas szintű migrációs egyeztetés "a vártnál konstruktívabb" volt. Erre utal az is, hogy a pártok és a tartományok képviselői abban állapodtak meg, hogy már a jövő héten újabb egyeztetést tartanak.

A kormánykoalíció képviselői hangsúlyozták a CDU/CSU további javaslatai iránti nyitottságot. Az ARD ezzel kapcsolatban Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminisztert idézte, aki azt hangoztatta, hogy a menekültválság enyhítése érdekében "egyetlen út sincs lezárva".

"Közös cél az illegális migráció korlátozása és ettől elválaszthatatlanul az illetékes tartományi hatóságok terheinek csökkentése"

– fogalmazott a miniszter.

A CDU/CSU közös álláspontját Thorsten Frei vázolta, a konzervatívok parlamenti frakciójának vezetője szerint kulcsfontosságúnak tartják, hogy ne csak határellenőrzés legyen, hanem a határokon tényleges kitoloncolások is történhessenek. A politikus azokat a menekülteket említette, akik egy másik uniós tagállamból érkeztek, ahol már benyújtottak menedékjog iránti kérelmet, vagy legalábbis benyújthatták volna. Az érvényben lévő úgynevezett dublini rendelkezések azt írják elő, hogy a menekültügyi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, ahová az adott menedékkérő először érkezett. "Most azt kell tisztázni, miként lehet közös álláspontot kialakítani ebben a kérdésben" – jelentette ki a frakcióvezető.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×