Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Tálib fegyveres a Kabul diplomatanegyedében lévő  mecsetnél elkövetett robbantás helyszínén 2022. szeptember 23-án. A pénteki ima után történt merényletben heten életüket vesztették, és több mint 40 ember megsebesült.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Noroozi

Nem akartak szakállat növeszteni, elküldtek több száz katonát

Elbocsájtották a biztonsági erők 281 tagját Afganisztánban, mert nem akartak szakállt növeszteni - közölte kedden az országot irányító szélsőséges tálibok erkölcsrendészetért felelős minisztériuma.

Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe "erkölcstelen viselkedés" címén. Éves jelentésében a tárca azt is kiemelte, hogy az ilyen ügyek miatt a hatóságok kezére kerültek nagyjából felét 24 órán belül szabadlábra helyezték.

Mohibulláh Mohlisz, a tárca tervezésért és törvénykezésért felelős igazgatója kabuli sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy tavaly 21 328 hangszert semmisítettek meg, és számítógép-kezelők ezreit akadályozták meg abban, hogy "erkölcstelen, illetve etikátlan" filmeket árusítsanak a piacokon.

Az erkölcsrendészetért felelős minisztérium a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően feloszlatott nőügyi minisztérium helyiségeibe költözött be Kabulban. A tárca a nők jogainak csorbítása és a szólásszabadság elleni intézkedések miatt jogvédők és az ENSZ heves bírálatainak kereszttüzében áll.

A világszervezet afganisztáni képviselői több olyan esetet is jelentettek, amelyek során a minisztérium alkalmazottai azért vettek őrizetbe nőket, mert ruházatuk nem felelt meg az iszlám öltözködési szokások általuk vallott értelmezésének. A tálibok alaptalannak nevezték a bírálatokat, mondván, hogy az általuk alkalmazott szabályok megfelelnek az iszlám jognak és az afgán szokásoknak.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×