Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Tálib fegyveres a Kabul diplomatanegyedében lévő  mecsetnél elkövetett robbantás helyszínén 2022. szeptember 23-án. A pénteki ima után történt merényletben heten életüket vesztették, és több mint 40 ember megsebesült.
Nyitókép: MTI/AP/Ebrahim Noroozi

Nem akartak szakállat növeszteni, elküldtek több száz katonát

Elbocsájtották a biztonsági erők 281 tagját Afganisztánban, mert nem akartak szakállt növeszteni - közölte kedden az országot irányító szélsőséges tálibok erkölcsrendészetért felelős minisztériuma.

Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe "erkölcstelen viselkedés" címén. Éves jelentésében a tárca azt is kiemelte, hogy az ilyen ügyek miatt a hatóságok kezére kerültek nagyjából felét 24 órán belül szabadlábra helyezték.

Mohibulláh Mohlisz, a tárca tervezésért és törvénykezésért felelős igazgatója kabuli sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy tavaly 21 328 hangszert semmisítettek meg, és számítógép-kezelők ezreit akadályozták meg abban, hogy "erkölcstelen, illetve etikátlan" filmeket árusítsanak a piacokon.

Az erkölcsrendészetért felelős minisztérium a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvételét követően feloszlatott nőügyi minisztérium helyiségeibe költözött be Kabulban. A tárca a nők jogainak csorbítása és a szólásszabadság elleni intézkedések miatt jogvédők és az ENSZ heves bírálatainak kereszttüzében áll.

A világszervezet afganisztáni képviselői több olyan esetet is jelentettek, amelyek során a minisztérium alkalmazottai azért vettek őrizetbe nőket, mert ruházatuk nem felelt meg az iszlám öltözködési szokások általuk vallott értelmezésének. A tálibok alaptalannak nevezték a bírálatokat, mondván, hogy az általuk alkalmazott szabályok megfelelnek az iszlám jognak és az afgán szokásoknak.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×