Hatalomátvételük harmadik évfordulóját ünnepelték az afganisztáni tálibok kínai és iráni diplomata vendégekkel szerdán a bagrami egykori amerikai légitámaszponton. Bár a ceremónián nem volt jelen Hasszan Ahund, "az Afganisztáni Iszlám Emírség" miniszterelnöke, kabinetfőnöke felolvasta a közleményét, amelyben méltatta a tálib kormányt. A közlemény szerint a kabinet "felelőssége fenntartani az iszlám uralmat, megvédeni az emberek életét és tulajdonát, valamint a nemzet tiszteletét".

A tálib vezetés magas rangú tisztségviselői helikopteren érkeztek a Kabultól mintegy 40 kilométerre fekvő, legnagyobb afganisztáni légitámaszpontra. A nyugati haderők 2021 nyarán történt kivonulásáig a bázis két évtizeden át az Egyesült Államok egyik legfontosabb támaszpontja volt a térségben. A tálibok 2021. augusztus 15-én vonultak be Kabulba, de az afgán naptár szerint az évfordulót egy nappal korábban ünneplik.

"Ezen a napon Allah egy nemzetközi, arrogáns megszálló erő felett aratott győzelemben részesítette Afganisztán Mudzsahed-nemzetét" - írta Ahund.

Az országban másutt is megünnepelték a tálib hatalomátvétel harmadik évfordulóját.

A déli Kandahár tartományban azonban az Iszlám Állam terrorszervezet esetleges támadásai miatt meg kellett erősíteni a helyi biztonsági intézkedéseket, ami árnyékot vetett az évfordulós ünnepségekre.

2021-ben a nemzetközi erők kivonulásával párhuzamosan a tálibok néhány hét alatt átvették a hatalmat az országban, miközben az ország nemzetközileg elismert kormánya és a helyi biztonsági szervek összeomlottak. A tálibok 2021. augusztus 15-én vonultak be Kabulba, miután az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt.

A radikális iszlamista tálibok továbbra is elszigeteltek nemzetközi színtéren;

eddig egyetlen ország sem ismerte el a kormányukat, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal. A szélsőségesek hatalomra kerülésük óta iszlám törvénykezést vezettek be, ami nem utolsó sorban a nők jogainak jelentős csorbítását jelenti. A lakosság ezenfelül egyebek között az elmaradó humanitárius segélyek és az ingatag biztonsági helyzet miatt is szenved.

2023 márciusában, kabuli hatalomra kerülésük után másfél évvel a tálibok bejelentették, hogy megpróbálják átvenni több olyan külföldi nagykövetségük irányítását, amelynek az élére még a korábbi, a hatalomból elűzött afgán vezetés nevezett ki diplomatákat. Zabihullah Mudzsáhid tálib kormányszóvivő idén július végén azt mondta, hogy azóta legalább 14 országba küldtek új diplomatákat. A madridi és a hágai afgán nagykövetségek régi nagykövetei tavaly októberben közölték, hogy együttműködnek a tálib hatóságokkal. A tálib vezetés nemsokkal korábban felfüggesztette londoni és bécsi konzulátusának szolgáltatásait arra hivatkozva, hogy működésük az átláthatóság és az együttműködés hiányában nem folytatható.

Szintén július végén az afgán külügyminisztérium bejelentette, hogy többé nem ismeri el a több nyugati országbeli képviselete által kiadott dokumentumokat. A döntés azonnali hatállyal érintette a Londonban, Belgiumban, Berlinben, Bonnban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Svédországban, Norvégiában, Kanadában és Ausztráliában működő afgán képviseletek által kiadott útleveleket, vízumokat és egyéb hivatalos dokumentumokat. A döntés nehézségeket okozott az ezekben országokban élő, tartózkodó afgán állampolgárok számára, mert az alapvető szolgáltatások igénybevételéhez is bürokratikus akadályokkal kellett megbirkózniuk.

(A nyitóképen: Az amerikai vezetésű nemzetközi haderő Afganisztánból történő kivonulásának harmadik évfordulóján ünnepelnek tálib harcosok a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvő Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én. Az Afganisztánt uraló tálibok ünnepnappá nyilvánították hatalomátvételük napját, amely ebben az évben a perzsa naptár szerint augusztus 15. helyett 14-re esik.)