Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Burkát viselő afgán nő gyermekével és férjével Kabulban 2021. augusztus 22-én. Afganisztán legnagyobb részét elfoglalták az iszlamista tálibok a kormányerőktől.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Csicsmann László: a nők már levegőt is alig vehetnek Afganisztánban

Újabb szintet lépett a nők elnyomása a tálibok által uralt Afganisztánban, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak azonban nem érdeke, hogy újra káosz legyen a térségben – hangsúlyozta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő.

A tálibok 2021-ben tértek vissza a hatalomba, és mintegy hetven rendeletet hoztak, amelyek szabályozzák az iszlám alapelvek szerint a nőkkel kapcsolatos öltözködési, viselkedési szabályokat. Néhány hete egy 114 oldalas dokumentumot fogadtak el, amely azt a nevet kapta, hogy "erkölcs és erényügyi törvény", és egy hatóság tartatja be – mondta Csicsmann László. Hozzátette: "ez a dokumentum gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a nőknek szinte már csak levegőt szabad venni Afganisztánban, nem nagyon van más joguk."

"A nők nem szólalhatnak fel semmilyen fórumon. Ha a házban énekelnek vagy beszélnek, akkor azt úgy kell tenni, hogy az utcán ne lehessen hallani. Vagyis lényegében

egy sor olyan korlátozást fogalmaz meg, amelyre azt lehet mondani, hogy sokkal súlyosabbak, mint a tálibok első uralma alatt"

– hangsúlyozta a Közel-Kelet-szakértő.

Ez minden várakozással szembe megy, hiszen a tálibok 2021-ben azt ígérték, hogy szeretnének nemzetközi elismerést kapni, és hogy cserébe az emberi jogok, különösen ezen belül a nők jogai kapcsán nem lesznek a korábbiakhoz hasonló korlátozások. A szakértő kifejtette, hogy a mostani szigorítást egyrészt az iszlám alapelvére vezetik vissza, másrészt pedig visszatérő gondolat a rend, a rendnek a fenntartása, illetve a nyugati dekadenciának a hangoztatása, hogy a nők nagyon könnyen megronthatják a férfiakat, befolyásolhatják őket. Ugyanakkor számos muszlim országban tiltakoznak az ellen, hogy az iszlám elveket ilyen értelemben használják fel – tette hozzá Csicsmann László.

A szabályszegők akár börtönbüntetésre is számíthatnak és nyilvános megbotozás is lehetséges.

A szakértő emlékeztetett, hogy a 2021-es amerikai kivonulás óta folyamatosan csorbultak a nők jogai. A legsúlyosabb az oktatási intézményekből való kitiltásuk volt: 12 éves kor felett a nők semmilyen oktatási intézménybe nem járhatnak. A rendeletek azt is szabályozzák, hogy igazából nem vállalhatnak munkát sem. Elsődlegesen otthon kell tartózkodniuk, és

vannak olyan vidéki települések, ahol még férfi kísérettel se nagyon látni hölgyeket az utcán.

Az új törvény néhány passzusa a férfiakat is szabályozza, mert általánosságban viselkedési szabályokat ír elő. Például férfiak esetén is azt mondja, hogy a térdet nem takaró nadrágban nem lehet az utcán tartózkodni.

Az egyetemi tanár kiemelte: nagy kérdés, hogy a törvény végrehajtása hogyan történik, de 2021 óta már sokakat letartóztattak. Az utcán jelen vannak az erkölcs- és erényrendészet tagjai, és figyelik azt, hogy ki hogyan viselkedik. Kilátásba helyezték azt is, hogy megbüntetik azokat a taxisofőröket, akik férfi kíséret nélküli nőket vesznek fel.

A nemzetközi szervezetek most is megfogalmazták a kritikáikat, de ezek kevésbé hatékonyak. A tálibok szeretnék, ha nemzetközileg elismernék őket, de a szakértő szerint jelenleg a nyugati államok részéről erre nincs esély, Kína és Oroszország tett lépéseket, viszont ez a két ország nem nagyon feszegeti a nők jogainak kérdését.

"Az Egyesült Államok és az Európai Unió nem érdekelt abban, hogy Afganisztánban újabb káosz legyen, és mivel úgy tűnik, hogy a tálibok fenntartják a rendet, még ha nem is demokratikus körülmények között, nincs kellő nyomás ebből a szempontból a tálibokon jelen pillanatban a nyugati világ vagy az ENSZ részéről" – mondta Csicsmann László. Kiemelte azt is fontos szempontként, hogy

Afganisztán jelentős menekülthullámot is előidézett az elmúlt években. Csak Iránban 5-6 millió afgán menekült él, és Pakisztánban is körülbelül kétmillióra tehető a számuk.

Afganisztánban egyébként Csicsmann László szerint óriási a baj, mert az afgánok az ópiumtermelés egy jelentős részét visszaszorították az elmúlt időszakban, de humanitárius szempontból ez nem segített: a lakosság nagy része alultáplált, nem jut elegendő élelmiszerhez. Ez abból is adódik, hogy Afganisztán gazdaságilag is és politikailag is meglehetősen elszigetelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Donald Trump amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai–övezet valamennyi palesztin fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A folyamat azóta alig halad. Bár most úgy tűnik, hogy a Hamász hajlandó megtenni az első lépést, Izrael a belföldi választási kampány miatt húzza az időt.

Már az osztrákok is menekülnek a tűz elől

Tűz ütött ki pénteken egy kelet-ausztriai erdőségben, a közeli településről mintegy százötven embert kimenekítettek, mintegy 100 méternyire a lángoktól - jelentette az ORF.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent hozzá van szokva a jegybankok elleni vakmerő fogadásokhoz. Korábban a Soros Fund Managementnél dolgozott – annál a fedezeti alapnál (hedge fund), amely az 1992-es fontválság idején arról vált híressé, hogy „bedöntötte” a Bank of Englandet. Július végén azonban Bessent az ellenkező irányba fogadott: egy jegybank oldalára állt annak devizája védelmében. Hozzányúlt az Egyesült Államok devizatartalékaihoz, hogy segítse a Bank of Japant (BoJ) a jenvásárlásban, miután a japán deviza 1986 óta először gyengült a dollárral szemben a 163-as szint fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×