Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Joe Biden demokrata párti amerikai elnök az elnökjelöltek első televíziós vitáján, amelyet Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnökkel tartanak a CNN amerikai tévécsatorna atlantai stúdiójában 2024. június 27-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Gerald Herbert

Joe Bidennek tetszik az ukrán offenzíva

Az amerikai elnök folyamatos kapcsolatban van a kijevi vezetéssel.

Ukrajna Kurszk régióba való betörése „igazi dilemmát” okoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – idézi Joe Biden amerikai elnök szavait a Kyiv Independent. Ez igazi dilemmát okoz Putyinnak. Folyamatos a közvetlen kapcsolatunk az ukránokkal. Egyelőre ennyit mondhatok, amíg aktív a helyzet” – jelentette ki Joe Biden elnök.

Közben az amerikai sajtó arról ír, hogy Ukrajna nem tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy Oroszország megtámadására készülnek, ugyanakkor a Fehér Háznak eddig nem volt ellenvetése az offenzívával kapcsolatosan - olvasható a Portfolion.

Ukrajna megvédi magát a támadásoktól. Ez összhangban van Amerika haditechnikai felszerelések, fegyverek és felszerelések használatára vonatkozó irányelveivel” – jelentette ki Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője.

Nemrég egy kétpárti szenátusi delegáció is járt Kijevben, akik „fantasztikusnak” és „zseniálisnak” nevezték a kurszki offenzívát és arra kérték a Biden-kormányt, hogy minden fegyverhasználati korlátozást oldjon fel.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×