Infostart.hu
eur:
357.89
usd:
305.66
bux:
131071.24
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Rendőrök a Hamburgi Iszlám Központ nevű egyesületnél tartott razzia közben 2024. július 24-én. A német belügyminisztériuma közölte, hogy betiltotta a Hamburgi Iszlám Központ nevű egyesületet és annak leányszervezeteit, mert törvényt sértett azzal, hogy radikális iszlamista célokat követett. A minisztérium közleménye szerint bírósági végzés alapján a szervezet 53 helyiségében tartottak házkutatást nyolc német tartomány hatóságai.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Daniel Bockwoldt

Rajtaütés Németországban: iszlám központokra csapott le a rendőrség több tartományban is

Az önálló tartománynak számító Hamburgban és több más németországi tartományban radikálisnak tartott iszlám központokat kutatott át a rendőrség. A hatósági razziákra a hajnali órákban került sor, ezúttal is Nancy Faeser belügyminiszter utasítására. Hasonló országos rajtaütés volt tavaly novemberben is. Az egyesületeket a terrorizmus támogatásával, illetve alkotmányellenes tevékenység folytatásával gyanúsítják.

Az "agytrösztnek" számító és a többi iszlám szervezet irányításával vádolt hamburgi iszlám egyesületet és a hozzá tartozó, Kék Mecsetként is említett Ali Imám Mecsetet azonnali hatállyal be is záratták. Tavaly novemberben a hatóságok még "beérték" a központ, illetve a mecset átkutatásával.

Az ARD közszolgálati televízió az akkori intézkedéssel kapcsolatban idézte a belügyminisztert, aki szerint a hamburgi iszlám egyesület tevékenységével sérti a szövetségi köztársaság alkotmányos rendjét, antiszemita és Izrael-ellenes uszítást folytat. Nancy Faeser felrótta azt is, hogy a központ, illetve a hozzá tartozó mecset képviselői "magasztalták" a Hamász és más terrorszervezetek erőszakos cselekményeit, és támogatják a Németországban betiltott libanoni Hezbollah terrorszervezet tevékenységét.

Gyakorlatilag ugyanezt ismételte meg most is a német belügyminiszter, hangoztatva, hogy a razzia által érintett iszlám egyesületet egy olyan szervezet irányít, amely alkotmányellenes tevékenységet folytat.

A hajnali órákban összesen hét német tartományban került sor razziákra. Beszámolók szerint az érintett tartományokban összesen 53 "gyanús" objektumot kutattak át, köztük mecseteket és különböző egyesületeket, különféle vagyontárgyakat és dokumentumokat foglaltak le. Hasonlóan jártak el tavaly novemberben is.

A mostani hamburgi bezárásra ezek értékelése nyomán a belügyminisztérium több mint 200 oldalas rendelete alapján került sor. A dokumentum egyebek között hangsúlyozta, hogy a hamburgi iszlám egyesület agresszív antiszemitizmust és széles körű Izrael-ellenességet hirdet. Ezenkívül az egyesület "a totalitárius iszlamizmus ideológiáját" terjeszti, azt az ideológiát, amelyet az iráni rezsim képvisel. A többi tartományban átkutatott központokat pedig azzal gyanúsították, hogy szoros kapcsolatban állnak a hamburgi iszlám egyesülettel.

A hamburgi iszlám központ a gyanú szerint "országos struktúrát" hozott létre, egyidejűleg meghatározza helyi mecsetek politikai és vallási irányvonalát, és az iráni iszlám államot képviselve állandósítja az antiszemita, Izrael-ellenes magatartást.

Értesülések szerint is Hamburg mellett Alsó-Szászországban, Hessenben, Baden-Württembergben, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és az ugyancsak önálló tartomány Berlinben hajtottak végre rajtaütéseket.

A hamburgi központtal összeforrt Ali Imám Németország és Európa egyik legrégebbi mecsete, Irán "nem hivatalos nagykövetségének " is tartják. Hamburgból indult útjára a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások vezetője, Mohamed Atta is.

Az ARD által idézett biztonsági szakértők szerint a hamburgi iszlám egyesület ellen életbe léptetett tilalmi rendelet súlyos csapást mérhet az iráni rezsim európai tevékenységére és struktúráira is. Diplomáciai körökben ugyanakkor arra számítanak, hogy

Teherán az Iránban működő német szervezetek és intézmények kitiltásával válaszolhat.

De nem kizárt "keményebb" megtorlás sem, így több hírportál szerint a berlini külügyminisztérium aggódik amiatt, hogy az iráni rezsim megtorlásul halálbüntetést hajthat végre a 2023-ban állítólagos terrorcselekmények miatt halálra ítélt Jamshid Sharmahd német-iráni újságíró ellen. Az iráni bíróság a többi között azzal vádolta őt, hogy olyan külföldi titkosszolgálatokkal működött együtt, mint az amerikai CIA és az izraeli Moszad.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik
kormányülés után

Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik

Ópusztaszeren tartja első, kihelyezett ülését a szerdán hivatalba lépett Tisza-kormány, amelyről kilépve a három új kormányszóvivő kezdte a tájékoztatót, amelyet Magyar Péter tart. A Kárpátalját ért orosz dróntámadások miatt berendelték az orosz nagykövetet. A kezdeti időszakban heti két kormányülésre kerül sor. Haváriahelyzet van az aszály miatt, plusz intézkedésekről döntenek. A Hernádi Zsolt Mol-vezér által Ópusztaszeren elmondottakat is ismertették, újabb olajtartalékokat szabadítanak fel. Várhatóan 17 kormányhatározat születik szerdán. A május 25-i héten politikai megállapodást köthet Magyar Péter az uniós pénzekről, de vannak még kérdések. Tóth Péter visszatér a politikába. A nem távozó közjogi méltóságok eltávolítására alkotmánymódosítást helyeztek kilátásba.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Amerikai katonák mennek Ukrajnába, összeomlóban az oroszok a fronton – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Az ukrán RBK hírügynökség számolt be arról, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma amerikai katonákat küld Ukrajnába, hogy fontos ismereteket sajátítsanak el. Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt az orosz-ukrán háború kezdetei óta gyűjti az adatokat minden hónap eredményeiről. A legfrissebb számok nem mutatnak jól az oroszok számára – írja az EuroMaidan Press. Ezzel szemben a felek álláspontjait ismerő források szerint már sem Oroszország, sem Ukrajna nem látja értelmét az amerikai közvetítésű béketárgyalások folytatásának. Vlagyimir Putyin orosz elnök a katonai megoldásra helyezi a hangsúlyt, miközben egyre romlanak Moszkva kilátásai - közölte a Financial Times.Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×