Marija Pejcinovic Buric közleményében azt írta: a srebrenicai népirtás továbbra is az egyik legsötétebb fejezet az európai kontinens történetében.

"Arra a több ezer ártatlan férfira és fiúra gondolunk, akiket etnikai hovatartozásuk és vallásuk miatt gyilkoltak meg. Haláluk családjaiknak és szeretteiknek örök szenvedést okozott. Tisztelettel adózunk bátorságuk és kitartásuk előtt" - fogalmazott.

A főtitkár hangsúlyozta: el kell ismerni a tényeket, nem lehet helye a tagadásnak,

a történelmi revizionizmusnak vagy az elítélt háborús bűnösök dicsőítésének. Munkálkodni kell az egyenlőségért, a mások elfogadásán és a kölcsönös tiszteleten - emelte ki.

"Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a kirekesztés, a gyűlöletbeszéd és a hátrányos megkülönböztetés a fájdalom és a szenvedés kapuját jelentik" - fogalmazott Pejcinovic Buric, majd hozzátette: az Európa Tanács továbbra is határozottan kiáll ezek ellen, és az emberi jogok érvényesülése, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításán dolgozik.

A Bosznia-Hercegovinában, szerb határ közelében, található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim - bosnyák - lakossága ott keresett menedéket.

A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.

A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.