eur:
391.93
usd:
359.33
bux:
72253.66
2024. július 13. szombat Jenő
Észak-macedón katonák járőröznek a Görögország szomszédságában levő észak-macedóniai Gyevgyelija határkerítésénél 2019. szeptember 13-án. A balkáni migrációs útvonalat hivatalosan 2016. március 3-án lezárták, illegális bevándorlók kisebb csoportjai azonban továbbra is megkísérlik a továbbjutást Nyugat-Európa felé a görög-észak-macedón határsávon, ahol a két ország rendfenntartó szervei mellett egyéb európai országok rendőri egységei is teljesítenek szolgálatot.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Aki Németországban súlyos bűncselekményeket követ el, annak el kell hagynia az országot

Az illegális menekültek kitoloncolásáról tárgyalnak a német tartományi belügyminiszterek.

Immár szinte teljes a konszenzus a német parlamenti pártok között az illegális menekültek kitoloncolásáról. A május végén egy afgán menekült által Mannheimben elkövetett, egy fiatal rendőr halálát követelő késes merénylet után maga a kancellár, Olaf Scholz is élére állt a kitoloncolást célzó törekvéseknek. Ezek legfőbb szószólója eddig az ellenzéki konzervatív CDU/CSU és a radikális jobboldali AfD volt.

A kitoloncolásról tartanak egyfajta válságtanácskozást a Berlin közeli Potsdamban a tizenhat német tartomány belügyminiszterei. A napirenden szereplő kérdések fontosságára utal, hogy a miniszteri konferenciát háromnaposra tervezik, és a szövetségi kormány belügyminisztere, Nancy Faeser is részt vesz rajta.

A Németországban rendkívüli felzúdulást okozó mannheimi terrortámadás után előzetes konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kitoloncolást elsősorban Afganisztán, valamint Szíria vonatkozásában kell végrehajtani. Ehhez azonban előzetes megállapodásra lenne szükség a kitoloncolásra ítélt migránsok visszafogadásáról, ami különösen a közép-keleti ország viszonylatában tűnik rendkívül nehéznek. A tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta ugyanis a német kormány megszüntetett minden párbeszédet a kabuli rezsimmel, ami érinti a kitoloncolás, illetve a visszafogadás lehetőségét is.

A német közszolgálati média jelentése szerint a belügyminiszterek mindenekelőtt arról tárgyalnak, hogy a párbeszéd hiánya ellenére a kitoloncolásnak milyen lehetőségei vannak. A tartományi képviselők részéről egyre erősebb nyomás nehezedik a kormányra annak érdekében, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a tálib rezsimmel. Szinte egyöntetű vélemény az, hogy aki Németországban súlyos bűncselekményeket követ el, annak el kell hagynia az országot, még akkor is, ha Afganisztánból érkezett.

A mannheimi merénylet után Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy a kormány támogatja a súlyos bűnözők, illetve a veszélyesnek tartott személyek Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolását. Értesülések szerint ezt az álláspontot képviseli Nancy Faeser belügyminiszter a potsdami konferencián, ugyanakkor azt a lehetőséget vizsgálja, hogy a kitoloncolás miként működhet az afgán, illetve a szíriai rezsimmel való kapcsolatok helyreállítása nélkül.

A Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozó Faeser elmondta, hogy ennek érdekében "bizalmas tárgyalásokat" kezdtek úgynevezett harmadik országokkal. "A cél az, hogy lehetőséget teremtsünk az afganisztáni deportálások végrehajtására" – jelentette ki a belügyminiszter, aki mindenekelőtt Üzbegisztán segítségét kéri. Szíria esetében is több szomszédos országgal tárgyalnak

A tanácskozáshoz időzítve több tartományi belügyminiszter felszólította a kormányt arra, hogy haladéktalanul állítsa le az Afganisztánból érkezők és "veszélyeztetettnek" tartott menekültek érvényben lévő befogadási programját.

Értesülések szerint

a kormány a menekültek befogadásával kapcsolatban előnyben részesíti a britek által alkalmazott "ruandai modellt",

amelynek lényege, hogy a kérelem elbírálása egy külső, úgynevezett harmadik országban történjen. De szóba jöhet az olasz hatóságok álta pártolt "albán modell" is, amely szerint a befogadás lehetőségének mérlegelése egy tranzitországban történik.

A belügyminiszteri tanácskozás "forró témája" lesz az ukrán menekülteknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld változatlan folyósítása. A Németországban tartózkodó mintegy 800 ezer ukrán menekült túlnyomó többsége részesül abban az 500 eurót meghaladó havi szociális segélyben, amelyet az arra rászoruló német állampolgárok, mindenekelőtt a munkanélküliek kapnak. Több, elsősorban konzervatív irányítású német tartomány ellenzi ezt, sürgetve, hogy az ukrajnai menekültek is a Németországban tartózkodó többi menekültnek folyósított, jóval "szerényebb" havi segélyben részesüljenek. A kormánypártok közül azonban a szociáldemokrata SPD és a Zöldek pártja ellenzi ezt, a szabad demokrata FDP ugyanakkor támogatja a konzervatívok törekvéseit. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a belügyminiszteri konferencia előestéjén azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincsenek ilyen tervei.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.15. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jó napot zártak az amerikai tőzsdék

Jó napot zártak az amerikai tőzsdék

Tegnap az amerikai inflációs adatok közlését követően egy nagyobb profitrealizálás vette kezdetét Amerikában, az esést a Nasdaq vezette: a főként technológiai cégeket tömörítő index több mint 2 százalékot zuhant.Ezt követően Ázsiában is főként estek a tőzsdék: az esést a jappán Nikkei vezette. Ennek ellenére Európában jó hangulatban telik a kereskedés, a vezető indexek erősödnek, és a BUX is felfelé vette az irányt, délután pedig már Amerikában is emelkednek a tőzsdék a csütörtöki esést követően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×