Immár szinte teljes a konszenzus a német parlamenti pártok között az illegális menekültek kitoloncolásáról. A május végén egy afgán menekült által Mannheimben elkövetett, egy fiatal rendőr halálát követelő késes merénylet után maga a kancellár, Olaf Scholz is élére állt a kitoloncolást célzó törekvéseknek. Ezek legfőbb szószólója eddig az ellenzéki konzervatív CDU/CSU és a radikális jobboldali AfD volt.

A kitoloncolásról tartanak egyfajta válságtanácskozást a Berlin közeli Potsdamban a tizenhat német tartomány belügyminiszterei. A napirenden szereplő kérdések fontosságára utal, hogy a miniszteri konferenciát háromnaposra tervezik, és a szövetségi kormány belügyminisztere, Nancy Faeser is részt vesz rajta.

A Németországban rendkívüli felzúdulást okozó mannheimi terrortámadás után előzetes konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kitoloncolást elsősorban Afganisztán, valamint Szíria vonatkozásában kell végrehajtani. Ehhez azonban előzetes megállapodásra lenne szükség a kitoloncolásra ítélt migránsok visszafogadásáról, ami különösen a közép-keleti ország viszonylatában tűnik rendkívül nehéznek. A tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta ugyanis a német kormány megszüntetett minden párbeszédet a kabuli rezsimmel, ami érinti a kitoloncolás, illetve a visszafogadás lehetőségét is.

A német közszolgálati média jelentése szerint a belügyminiszterek mindenekelőtt arról tárgyalnak, hogy a párbeszéd hiánya ellenére a kitoloncolásnak milyen lehetőségei vannak. A tartományi képviselők részéről egyre erősebb nyomás nehezedik a kormányra annak érdekében, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a tálib rezsimmel. Szinte egyöntetű vélemény az, hogy aki Németországban súlyos bűncselekményeket követ el, annak el kell hagynia az országot, még akkor is, ha Afganisztánból érkezett.

A mannheimi merénylet után Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy a kormány támogatja a súlyos bűnözők, illetve a veszélyesnek tartott személyek Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolását. Értesülések szerint ezt az álláspontot képviseli Nancy Faeser belügyminiszter a potsdami konferencián, ugyanakkor azt a lehetőséget vizsgálja, hogy a kitoloncolás miként működhet az afgán, illetve a szíriai rezsimmel való kapcsolatok helyreállítása nélkül.

A Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozó Faeser elmondta, hogy ennek érdekében "bizalmas tárgyalásokat" kezdtek úgynevezett harmadik országokkal. "A cél az, hogy lehetőséget teremtsünk az afganisztáni deportálások végrehajtására" – jelentette ki a belügyminiszter, aki mindenekelőtt Üzbegisztán segítségét kéri. Szíria esetében is több szomszédos országgal tárgyalnak

A tanácskozáshoz időzítve több tartományi belügyminiszter felszólította a kormányt arra, hogy haladéktalanul állítsa le az Afganisztánból érkezők és "veszélyeztetettnek" tartott menekültek érvényben lévő befogadási programját.

Értesülések szerint

a kormány a menekültek befogadásával kapcsolatban előnyben részesíti a britek által alkalmazott "ruandai modellt",

amelynek lényege, hogy a kérelem elbírálása egy külső, úgynevezett harmadik országban történjen. De szóba jöhet az olasz hatóságok álta pártolt "albán modell" is, amely szerint a befogadás lehetőségének mérlegelése egy tranzitországban történik.

A belügyminiszteri tanácskozás "forró témája" lesz az ukrán menekülteknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld változatlan folyósítása. A Németországban tartózkodó mintegy 800 ezer ukrán menekült túlnyomó többsége részesül abban az 500 eurót meghaladó havi szociális segélyben, amelyet az arra rászoruló német állampolgárok, mindenekelőtt a munkanélküliek kapnak. Több, elsősorban konzervatív irányítású német tartomány ellenzi ezt, sürgetve, hogy az ukrajnai menekültek is a Németországban tartózkodó többi menekültnek folyósított, jóval "szerényebb" havi segélyben részesüljenek. A kormánypártok közül azonban a szociáldemokrata SPD és a Zöldek pártja ellenzi ezt, a szabad demokrata FDP ugyanakkor támogatja a konzervatívok törekvéseit. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a belügyminiszteri konferencia előestéjén azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincsenek ilyen tervei.